Jelentősen megnőtt Magyarország áramfogyasztása augusztusban. A rendkívüli hőség miatt a tavalyinál 8 százalékkal több villamos energiát használt fel az ország, miközben a hazai áramtermelést is komoly kihívások érték. A magasabb fogyasztás a háztartások villanyszámláján is megjelenhet, különösen ott, ahol sokat működött a légkondicionáló.
A MAVIR friss adatai szerint az idei augusztusban 4071,6 gigawattóra volt Magyarország bruttó villamosenergia-felhasználása, szemben a tavaly augusztusi 3770,3 gigawattórával. Ez több mint 301 gigawattórás növekedést jelent egyetlen hónap alatt.
A hónap átlaghőmérséklete 26,1 Celsius-fok volt, ami 3,2 fokkal haladta meg a viszonyítási értéket. A hónap elején több helyen 40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, így a hűtési igény is jelentősen megnőtt.
Miért kellett több áramot külföldről beszerezni?
A hőség nemcsak a fogyasztást növelte, hanem az áramtermelésre is hatással volt. A rendkívül alacsony dunai vízállás miatt a Paksi Atomerőmű teljesítményét jelentősen vissza kellett fogni, ami csökkentette a hazai termelési kapacitást. A MAVIR adatai alapján augusztusban 2969,6 gigawattóra villamos energiát termeltek Magyarországon. Az import részaránya a teljes felhasználáson belül 27,1 százalékot ért el, míg egy évvel korábban 12,5 százalék volt. Ez 14,6 százalékpontos különbséget jelent. Fontos azonban, hogy az import részarányának növekedése önmagában nem jelenti a lakossági áramárak automatikus emelkedését.
Mennyivel dobhatja meg a villanyszámlát a klíma? Saját számítással mutatjuk
A nyári áramfogyasztás növekedésének egyik kézzelfogható oka a légkondicionálók használata. Egy készülék tényleges fogyasztása azonban a teljesítményétől, a beállított hőmérséklettől, a lakás szigetelésétől és a kinti hőségtől is függ. Vegyünk példának egy klímát, amely működés közben átlagosan 800 watt elektromos teljesítményt vesz fel. Ha a készülék húsz napon keresztül napi hat órát működik, összesen 96 kilowattóra villamos energiát fogyaszt. Egy kizárólag szemléltető, kilowattóránként 40 forintos árral számolva ez 3840 forint többletköltséget jelentene. Ha ugyanaz a készülék napi tíz órát üzemelne húsz napon át, a fogyasztás 160 kilowattórára, a példabeli költség pedig 6400 forintra emelkedne.
Ezek nem hivatalos lakossági tarifával készített számlabecslések. A tényleges fizetendő összeg az adott háztartás díjszabásától, elszámolásától és teljes fogyasztásától függ.
Nem minden családnál lesz 8 százalékkal magasabb a számla
Az országos áramfogyasztás növekedése nem azonos az egyes háztartások fogyasztásváltozásával. A MAVIR adatai az ország teljes villamosenergia-rendszerére vonatkoznak, beleértve a lakossági, vállalati és más felhasználást is. Egy klíma nélküli lakás fogyasztása akár változatlan is maradhatott, miközben egy intenzíven hűtött családi házban jelentősebb növekedés jelentkezhetett. A számla értelmezésénél az sem mindegy, hogy havi diktálás, részszámlázás vagy éves elszámolás alapján fizet a fogyasztó. Érdemes ezért a tavaly augusztusi és az idei augusztusi mérőóraállást, illetve az elszámolt kilowattórákat összehasonlítani. Ebből sokkal pontosabban megállapítható a saját fogyasztás változása, mint az országos átlagból.
A forró augusztus tehát egyszerre jelentett nagyobb energiaigényt és komoly terhelést a magyar villamosenergia-rendszernek. A háztartások számára a legfontosabb tanulság, hogy a villanyszámla alakulását elsősorban a saját fogyasztási adatokból érdemes megítélni.
5 egyszerű tipp, amivel csökkenthető a klíma áramfogyasztása
Nem feltétlenül kell lemondani a kellemesen hűvös lakásról ahhoz, hogy kevesebb áram fogyjon. Néhány egyszerű szokással mérsékelhető a légkondicionáló energiaigénye, különösen a tartós kánikulában.
1. Ne hűtsük túl a lakást! A 25–27 fok körüli beállítás sokak számára kellemes lehet, miközben a túl alacsony hőmérséklet eléréséhez a készüléknek többet kell dolgoznia.
2. Árnyékoljunk napközben! A redőnyök és sötétítőfüggönyök használatával kevesebb napsugárzás melegíti fel a helyiségeket, így a klímának is kisebb hőterheléssel kell megbirkóznia.
3. Szellőztessünk a hűvösebb órákban! Ha kint alacsonyabb a hőmérséklet, mint bent, a reggeli vagy esti kereszthuzat segíthet lehűteni a lakást. A legnagyobb hőségben viszont érdemes csukva tartani az ablakokat.
4. Tisztítsuk rendszeresen a szűrőket! Az eltömődött szűrők akadályozhatják a megfelelő légáramlást, ezért a gyártó előírásai szerinti tisztítás és karbantartás nemcsak higiéniai, hanem hatékonysági szempontból is fontos.
5. Nézzük meg, mennyit fogyaszt valójában a készülék! Egy megfelelő fogyasztásmérő vagy a klíma saját energiafigyelő funkciója segíthet megérteni, mely beállítások mellett használunk több áramot. A mért adatokat érdemes a villanyszámlán szereplő fogyasztással is összevetni.
A megtakarítás mértéke készülékenként és lakásonként eltérő lehet, de ezekkel a módszerekkel a következő hőhullám idején tudatosabban szabályozható a hűtés költsége.
