Sokan természetesnek veszik, hogy a fizetés minden hónapban ugyanazon a napon jelenik meg a bankszámlán, pedig a munkabér kifizetésére szigorú szabályok vonatkoznak. Ha a munkáltató nem tartja be a határidőt, nem elég egyszerűen néhány nappal később elutalnia az összeget: a dolgozónak késedelmi kamat is járhat.
A Munka Törvénykönyve alapján a munkabért főszabály szerint legalább havonta egyszer kell elszámolni, és legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni. Ha a dolgozó bankszámlára kapja a bérét, a munkáltatónak úgy kell intéznie az utalást, hogy a munkavállaló a bérfizetési napon már rendelkezhessen a pénzzel.
Nem elég 10-én elindítani az utalást
Ez egy fontos részlet. Ha a munkáltatónál például a hónap 10. napja a bérfizetési nap, nem feltétlenül elég aznap délután elindítani az átutalást, ha emiatt a munkavállaló csak később fér hozzá a pénzéhez.
A szabály lényege az, hogy a dolgozó a meghatározott bérfizetési napon már rendelkezhessen a munkabérével. Emiatt a munkáltatónak az utalás időzítésénél a banki teljesítésre is figyelnie kell.
Pluszpénz járhat a késve érkező fizetés után
Ha a munkáltató késedelembe esik, a dolgozót késedelmi kamat illeti meg. Ennek alapját a Polgári Törvénykönyv szabályai adják, és a kamat a fizetési határidő elmulasztásától kezdve számítható.
A késedelmi kamat mértékénél az adott naptári félévre irányadó jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni. Minél nagyobb összegű munkabérről és minél hosszabb késésről van szó, annál magasabb lehet a munkáltató által fizetendő összeg.
Egy néhány napos csúszásnál természetesen nem hatalmas összegről beszélünk, de a szabály fontos: a munkáltató nem kezelheti következmények nélkül rendszeres gyakorlatként a késedelmes bérfizetést.
Akkor is járhat kamat, ha nem szándékosan késett a fizetés
A késedelmi kamat szempontjából önmagában nem feltétlenül mentesíti a munkáltatót, ha technikai probléma, adminisztrációs hiba vagy más nem szándékos ok miatt érkezett később a munkabér.
A késedelmi kamat célja ugyanis annak kompenzálása, hogy a munkavállaló nem jutott hozzá időben a neki járó pénzhez. Ez különösen kellemetlen lehet akkor, ha a fizetés napjára időzített lakáshitel-törlesztés, rezsiszámla vagy más rendszeres kiadás esedékes. – számolt be cikkében a Dívány.
Fel is mondhat a dolgozó, ha nem fizetik ki időben?
A munkabér kifizetése a munkáltató egyik alapvető kötelezettsége, ezért annak súlyos megszegése akár azonnali hatályú felmondás alapja is lehet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden egyes rövid késés automatikusan ilyen jogot biztosít.
A Munka Törvénykönyve szerint azonnali hatályú felmondás akkor alkalmazható, ha a másik fél valamely lényeges munkaviszonyból eredő kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely miatt a munkaviszony fenntartása lehetetlenné válik.
Ezért más megítélés alá eshet egy egyszeri, gyorsan korrigált kisebb csúszás és az, ha a munkáltató rendszeresen vagy hosszabb időn keresztül nem fizeti ki időben a béreket. Komolyabb esetben érdemes munkajogi segítséget kérni, mielőtt a dolgozó azonnali hatályú felmondás mellett dönt.
Rendszeres késésnél már hatósági ügy is lehet belőle
Ha egy cég rendszeresen megsérti a munkabér kifizetésére vonatkozó szabályokat, annak már hatósági következményei is lehetnek. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság vizsgálhatja a jogsértést, és szükség esetén szankciót is alkalmazhat.
A munkavállalónak ezért érdemes megőriznie a munkaszerződést, a bérjegyzékeket és a bankszámlakivonatokat is. Ezekkel később igazolható, mikorra kellett volna megérkeznie a fizetésnek, illetve ténylegesen mikor vált hozzáférhetővé.
Felmondáskor más határidőre kell figyelni
A munkaviszony megszűnésekor külön szabály vonatkozik az elszámolásra. A Munka Törvénykönyve alapján a munkabért, az egyéb járandóságokat és a szükséges igazolásokat meghatározott esetekben legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapig rendezni kell.
Vagyis a munkáltató a munkaviszony lezárása után sem halogathatja korlátlan ideig az utolsó fizetés és az egyéb járandóságok rendezését.
A legfontosabb tehát, hogy a késve érkező munkabért nem kell természetesnek venni. Ha a bér nem érkezik meg a meghatározott időben, érdemes elsőként írásban jelezni a problémát a munkáltatónak. Tartós vagy rendszeres késés esetén pedig már késedelmi kamat, hatósági eljárás, illetve súlyos esetben munkajogi továbblépés is szóba kerülhet.
