Egyre több nyugdíjas dönt úgy, hogy a nyugdíjba vonulás után sem hagyja abba teljesen a munkát. Van, aki anyagi okokból vállal továbbra is állást, mások számára a napi rutin, a közösség vagy egyszerűen az aktív életmód miatt fontos a munkavégzés. Felmerül azonban egy lényeges kérdés: ha valaki nyugdíj mellett dolgozik, ettől később magasabb lesz a havi nyugdíja?
Ezzel kapcsolatban még mindig él egy komoly félreértés. Sokan emlékezhetnek arra a korábbi szabályra, amely alapján a nyugdíj mellett végzett munka után bizonyos esetekben növelhették a nyugdíj összegét. Ez a rendszer azonban már nem működik a régi formájában.
Mitől függ a nyugdíj összege?
A magyar öregségi nyugdíj összegének meghatározásánál alapvetően két tényezőnek van kiemelt jelentősége: az életpálya során megszerzett, figyelembe vehető kereseteknek és az elismert szolgálati időnek.
A korábbi évek kereseteit nem egyszerűen az akkori névértéken veszik figyelembe. Az úgynevezett valorizáció segítségével a korábbi kereseteket a nyugdíjazást megelőző időszak kereseti szintjéhez igazítják. Ezután az így meghatározott havi átlagkereset és a megszerzett szolgálati idő alapján számítják ki az induló nyugdíjat.
A szolgálati idő ezért rendkívül fontos. Általánosságban minél hosszabb, a nyugdíjszámításnál elismerhető szolgálati idővel rendelkezik valaki, annál kedvezőbb százalékos mérték kapcsolódhat a nyugdíjalapjához.
A főszabály szerinti öregségi nyugdíjkorhatár jelenleg 65 év. Ettől eltérő lehetőséget jelent a nők kedvezményes öregségi nyugdíja, közismert nevén a Nők 40, amely megfelelő jogosultsági idő megszerzése esetén a korhatár betöltése előtt is lehetővé teheti a teljes öregségi nyugdíj megállapítását.
Több lesz a nyugdíj, ha nyugdíjasként tovább dolgozunk?
Itt jön a legfontosabb különbség.
Ha valaki már saját jogú nyugdíjasként dolgozik a jelenlegi szabályok szerinti, járulékmentes jogviszonyban, a munkával megszerzett keresete nem növeli automatikusan a már megállapított nyugdíját.
Ennek oka, hogy a saját jogú nyugdíjas munkavállaló keresetéből főszabály szerint nem vonnak társadalombiztosítási járulékot. Emiatt a nyugdíj melletti ilyen munkavégzéssel további szolgálati idő sem keletkezik úgy, mint az aktív években.
Ez ugyanakkor a nyugdíjas munkavállalónak a havi nettó fizetés szempontjából kedvező lehet. A munkabért jellemzően 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli, miközben a nem nyugdíjas munkavállalóknál alkalmazott 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékkal nem kell számolni.
Vagyis 100 ezer forint bruttó munkabérből – más levonást vagy kedvezményt most nem számítva – 85 ezer forint maradhat a nyugdíjas munkavállalónál.
Mi lett a sokat emlegetett 0,5 százalékos nyugdíjnöveléssel?
A félreértések jelentős része innen ered.
Korábban létezett olyan szabály, amely alapján a nyugdíj mellett járulékköteles keresőtevékenységet végző személy nyugdíját a megszerzett keresethez kapcsolódóan növelhették. Emiatt sokakban máig él az a kép, hogy ha nyugdíjasként tovább dolgoznak, akkor minden év után automatikusan valamennyivel magasabb lesz a nyugdíjuk.
A korábbi 0,5 százalékos növelési mechanizmus azonban a nyugdíjasok munkajövedelmének teljes körű járulékmentességével elvesztette a korábbi szerepét.
Ezért nem érdemes úgy kalkulálni, hogy valaki nyugdíjba vonul, tovább dolgozik még például öt évig, majd ennek eredményeként automatikusan jelentősen magasabb havi nyugdíjat kap.
A nyugdíj melletti munkavégzés pénzügyi előnye elsősorban a nyugdíjon felül megszerzett munkabér.
Nem mindegy, hogy valaki már nyugdíjas, vagy később kéri a nyugdíját
Van azonban egy fontos különbség, amit sokszor összekevernek a nyugdíj melletti munkavégzéssel.
Nem ugyanaz a helyzet, ha valaki már megállapíttatja a nyugdíját, majd mellette dolgozik, illetve ha a nyugdíjkorhatár elérése után még nem kéri a nyugdíj megállapítását, hanem tovább dolgozik.
Utóbbi esetben a további szolgálati időnek és a nyugdíj megállapítása későbbi időpontjának már lehet jelentősége a később induló ellátás összegénél. Ez azonban teljesen más helyzet, mint amikor valaki már nyugdíjasként kapja az ellátását és emellett vállal munkát.
Ezért annak, aki a 65 éves korhatár közelében jár, és még évekig szeretne dolgozni, érdemes külön megvizsgálnia, hogy számára mikor lehet célszerű a nyugdíj megállapítását kérni.
Akkor miért éri meg nyugdíj mellett dolgozni?
Attól, hogy a további munkavégzés nem emeli automatikusan a már megállapított nyugdíjat, pénzügyileg még nagyon is jelentős lehet.
Ha valaki például havi 200 ezer forint bruttó munkabért keres nyugdíj mellett, a főszabály szerinti 15 százalékos szja-val számolva ez 170 ezer forint nettó keresetet jelenthet havonta. Ez a nyugdíjon felül érkezik.
A munkavégzésnek ráadásul nem kizárólag anyagi előnye lehet. Sok nyugdíjas számára fontos a megszokott napi rutin, a társas kapcsolatok fenntartása és az, hogy szakmai tapasztalatát továbbra is hasznosítani tudja. A munkáltatók számára pedig az idősebb munkavállalók tapasztalata és megbízhatósága jelenthet előnyt.
A lényeg tehát, hogy a nyugdíj melletti munka és a nyugdíj összegének növelése két külön dolog. Aki már nyugdíjasként vállal munkát, annak a plusz jövedelmet elsősorban a fizetése jelenti, nem pedig az, hogy a ledolgozott hónapokkal automatikusan tovább emelkedik a nyugdíja.
Éppen ezért különösen fontos tisztában lenni a régi 0,5 százalékos szabály megszűnésével: a ma nyugdíj mellett dolgozó ember nem számíthat arra, hogy pusztán a munkavégzés miatt évről évre automatikusan magasabb lesz a már megállapított nyugdíja.
