Nyugdíjkorrekció 2025 – ennyi pénzre számíthat mindenki!
A miniszterelnök aligha saját kezével írja a rendeleteket, a nyugdíjkorrekció pedig nem „szokás”, hanem kötelezettség a kormány számára. Egyszerűen nem igaz, hogy a nyugdíjak minden évben megtartották az értéküket. Az pedig nettó propaganda, hogy Európában Magyarországot leszámítva mindenütt spórolás van Ukrajna támogatása miatt. Magyarországon viszont éppenséggel évek óta megszorítások vannak.
„Az utolsó simításokat végzem a 2025. november havi kiegészítő nyugdíjemelésről szóló kormányrendeleten” – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök egy Facebook-videóban, kezében papírral és tollal.
Ez alighanem csúsztatás, remélhetőleg a kormányban nem annyira súlyos a szakemberhiány, hogy a miniszterelnöknek a saját kezével bármiféle simításokat kelljen végeznie konkrét jogszabályokon. Már azon túl, hogy aláírja azokat – amire a videó végén a miniszterelnök sort is kerít.
Orbán szerint „az infláció magasabb lett, mint előre jelezték, ezért a nyugdíjakat ilyenkor meg szoktuk emelni”.
Ez megint csak csúsztatás, a szóban forgó előrejelzést a Pénzügyminisztérium tette tavaly, amikor az idei költségvetés készült. A pontos megfogalmazás így az volna, hogy
az infláció magasabb lett, mint előre jeleztük.
Még nagyobb csúsztatás, hogy a nyugdíjakat „ilyenkor meg szokták emelni”. Ez nem szokás, a mindenkori kormány jogszabályi kötelezettsége kiegészítő nyugdíjemelést végrehajtani, ha a tényinfláció magasabban alakul a költségvetésben betervezett adathoz igazodó januári emelésnél.
Azt ígértük, hogy a nyugdíjak nem veszíthetnek az értékükből, ezt a vállalásunkat minden évben teljesítettük
– állítja Orbán a videóban. Ez egyszerűen nem igaz, volt olyan év, amikor az egész éves infláció végül magasabb volt, mint a kiegészítő emelés alapját képező január–augusztusi adat. További kompenzációs kötelezettsége a kormánynak nincs, vagyis volt olyan év, amikor a nyugdíjak emelése valójában nem követte az inflációt. Az utóbbi időszakból
a legkirívóbb példa 2022, amikor a nyugdíjasok összesen 14 százalék emelést kaptak, ám az éves infláció végül 15,2 százalék lett.
(Tény: volt olyan év is, amikor a nyugdíjasok az előrejelzés pontatlansága miatt magasabb emelést kaptak januárban, mint amekkora végül az éves infláció lett.)
Nem mellesleg a korrekció intézményét számos kritika éri azon az alapon, hogy a novemberi visszamenőleges emelés gyakorlatilag azt jelenti, hogy adott esetben a nyugdíjak reálértéke az első 10 hónapban akár jelentősen csökken (hiszen nincs inflációkövető emelés).
A napi megélhetés szintjén januártól novemberig nem segítség, hogy az állam novemberben egy összegben kifizeti a megelőző 10 hónapban elmaradt emelést.
Orbán ezt követően felmondta a mostanában bevett propagandapaneleket, miszerint „Európában mindenhol spórolnak”, „mert elküldték a pénzüket Ukrajnába”, „ha Ukrajnában van a pénzed, akkor nem tudsz nyugdíjat emelni, nem tudsz segíteni a családoknak meg a fiataloknak sem, de mi nem engedtük, hogy a magyarok pénze Ukrajnába menjen”. A miniszterelnök szerint ezért van most családtámogatás-emelkedés, lakásprogram, nyugdíjemelés.
Ezek mind minimum csúsztatások. Természetesen szó sincs arról, hogy Magyarországot leszámítva Európában mindenütt olyan spórolás lenne, ami ellehetetleníti az olyan alap állami funkciók működését, mint a szociális juttatások kifizetése. Szó sincs arról, hogy az európai országok „elküldték a pénzüket” Ukrajnába – Kijev egyedi tagállami és uniós támogatásokat kap, de ezektől az EU nem omlott össze.
Ami azt illeti, ahol biztosan van spórolás, az Magyarország. A magyar költségvetési hiány magas, azzal együtt, hogy az állam évek óta folyamatos megszorításban van: a bevételi oldalon különadókkal, a kiadási oldalon elsősorban az állami beruházások befagyasztásával, visszafogásával. Egyelőre nem is látszik, hogy hogyan lesz tartható a jövő évi költségvetési hiány a bejelentett pluszkiadások mellett. Az idei évi hiánycélt a kormány – szokásához híven – már több alkalommal felemelte. hvg
