Itt van Orbán Viktor bejelentése

Orbán Viktor október elején jelentette be, hogy a kormány új, fix kamatozású hitellel segíti a magyar kis- és középvállalkozásokat. A miniszterelnök szerint beérett a kormány és a kamara együttműködésének első gyümölcse, amelynek eredményeként október 6-tól a hazai vállalkozások számára is elérhetővé válik egy legfeljebb 150 millió forintos, 3 százalékos fix kamatozású hitel a Széchenyi Kártya Programon keresztül. Bár ez is kevés lesz a Tisza Párt és Magyar Péter jövő évi legyőzéséhez! A Fidesz az elmúlt évekbe levizsgázott ….

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a megállapodás a gazdasági fejlődés útvonalát jelöli ki a kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között. „Ha azt végre tudjuk hajtani, a magyar gazdaság teljesítménye, a vállalkozások jövedelmezősége és hatékonysága növekedni fog.” A kormányfő szerint az európai gazdaság ma defenzív, sündisznós testtartásban van, Magyarország viszont fejlődni akar, nem csupán megőrizni, amit eddig elért.

Orbán Viktor bejelentése után sok vállalkozóban felmerült a kérdés: pontosan kik és hogyan vehetik majd igénybe a kedvezményes, 3 százalékos fix kamatozású hitelt? Mekkora lesz az érdeklődés, mikor indul a program, és milyen feltételekkel lehet hozzájutni? Milyen szerepet kap a kamara, és hogyan illeszkedik mindez a kormány hosszabb távú gazdaságpolitikai céljaihoz? Ezekre a kérdésekre Szabados Richárd, a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár válaszolt most az Indexnek adott interjúban.

Rugalmas futamidő és széles választék

„Annak érdekében, hogy a vállalkozások egy bejáratott és gyors megoldással juthassanak hozzá a fix, 3 százalékos kamatozású hitelhez, a Széchenyi Kártya Program termékeit választottuk” – kezdte az Indexnek a felelős államtitkár. A program hét különböző hitelterméket tartalmaz, így a cégek a céljaiknak legmegfelelőbb konstrukció közül választhatnak – akár beruházáshoz, akár a mindennapi működés finanszírozásához van szükségük támogatásra.

A konstrukciók futamideje rugalmasan igazodik a vállalkozások igényeihez. A programban elérhető hitelek 1 évtől akár 10 évig is tarthatnak, attól függően, melyik hiteltípusra van szükség:

• A Széchenyi Kártya Folyószámlahitel Max+ és a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ esetében 1, 2 vagy 3 éves futamidő választható,
• a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ pedig 2 vagy 3 évre igényelhető.
• A Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ és az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ akár 10 éves futamidőt is kínál,
• míg a Széchenyi Lízing MAX+ 1 és 7 év közötti időtartamra szólhat.

A beruházási és mikrohitel konstrukcióknál türelmi időt is biztosítanak – ez legfeljebb 24 hónap, új építésű ingatlan esetében akár 36 hónap is lehet. A Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ esetében a türelmi idő maximum 9 hónap, utána kezdődik a havi egyenlő részletekben történő törlesztés. A folyószámlahiteleknél pedig a tőketörlesztés csak a futamidő végén esedékes.

Országos lefedettség és könnyített feltételek

A program megvalósítását a KAVOSZ Zrt. koordinálja, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány közreműködésével. A hiteltermékek a legnagyobb bankok kínálatában is elérhetők, így a vállalkozások országszerte könnyen hozzáférhetnek a konstrukciókhoz. „Több mint egy tucat bank vesz részt a programban, ami biztosítja, hogy a kedvezményes hitelekhez a kisebb településeken működő vállalkozások is hozzáférjenek” – mondta Szabados Richárd. A program nyitott a további pénzügyi szereplők előtt is, így a jövőben még bővülhet a csatlakozó intézmények köre.

– mondta Szabados Richárd, szerinte ez az összeg a kkv-szektor versenyképességének és a gazdasági növekedésnek a támogatása miatt indokolt. „Várakozásaim szerint a kamatcsökkentés végső költsége nagy valószínűséggel 40 milliárd forint körül alakul 2026 végéig” – tette hozzá az államtitkár. Tapasztalataik alapján a vállalkozások részéről jelentős igény mutatkozik a kamatcsökkentett konstrukciók iránt, ezért már 2025-ben is erős érdeklődésre számítanak. Előzetes becsléseik szerint akár ezer új szerződés is köttethet, összesen mintegy 50 milliárd forint értékben.

Arra a kérdésre, tervezik-e a legkisebb, mikrovállalkozások számára az egyszerűsített hitelbírálati folyamat bevezetését, Szabados elmondta: a programban ez már most is kiemelt szempont. „Külön figyelmet kapott a mikrovállalkozások finanszírozása: a Széchenyi Mikrohitel MAX+ kifejezetten a legkisebb cégek igényeire épül.” A konstrukció már kezdő vállalkozások számára is elérhető, akár lezárt üzleti év nélkül is, legfeljebb 50 millió forintos hitelösszegig.

A hitelbírálatkor egyszerűsített dokumentáció és csökkentett fedezeti követelmény érvényesül, a Garantiqa vagy az AVHGA 80 százalékos kezességvállalásával. „A cél az, hogy az adminisztratív terhek ne akadályozzák a legkisebb szereplőket a forráshoz jutásban” – tette hozzá Szabados Richárd.

Széles körű segítség a vállalkozásoknak – a napi működéstől a beruházásokig

Ahogy azt korábban már említettük, a 3 százalékos kamatozású hiteltermékek széles körben elérhetők, lefedve a vállalkozások leggyakoribb finanszírozási igényeit. A programban likviditási hitelek, beruházási hitelek, mikrohitelek és lízingkonstrukciók is szerepelnek. „Alapvetés, hogy minden fejlesztési intézkedésünk elsősorban az új beruházások ösztönzését célozza, de azt is látjuk, hogy darabszámban a likviditási célú hitelek iránti igény felerősödött, amelyre reagálni szerettünk volna.”

A kamat 3 százalékra csökkentésével a kormány célja, hogy még több vállalkozásnak nyújtson segítséget – azoknak is, akik például a napi működés finanszírozásához vagy készletfeltöltéshez vesznek fel támogatott hitelt. Ugyanakkor bizonyos feltételek mellett a program lehetőséget ad meglévő hitelek kiváltására is, különösen a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ esetében, amely a legrugalmasabb konstrukció. A folyószámlahiteleknél a már meglévő keretösszeg megemelésére is van lehetőség.

Azt is megkérdeztük, hogy a kormány mely ágazatokban várja a legnagyobb érdeklődést a program iránt, és van-e olyan szektor, ahol különösen fontosnak tartják a hitelfelvétel ösztönzését – például a feldolgozóiparban, a turizmusban vagy a kereskedelemben.

„Elsősorban a feldolgozóiparban, az élelmiszeriparban, a logisztikában, a turizmusban és vendéglátásban, valamint az agráriumban számítunk élénk érdeklődésre” – mondta Szabados Richárd. A Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ és az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ külön alprogramként is támogatja ezeket a szektorokat, ahol a kedvezményes finanszírozás munkahelymegtartó és versenyképesség-növelő hatással bír.

A kkv-k fejlesztése a gazdasági erősödés kulcsa

„A kormány célja, hogy minden hazai kkv – mérettől és ágazattól függetlenül – hozzáférhessen a biztonságos, tervezhető és támogatott finanszírozáshoz, amely stabil pénzügyi hátteret ad a működéshez, és új lendületet a beruházásoknak” – tette hozzá az Szabados. Az államtikár szavai szerint a fix, 3 százalékos kamatozású beruházási hitelek kézzelfogható gazdasági hatást is hozhatnak:

A program célja, hogy a vállalkozások finanszírozási költségei tartósan alacsonyan maradjanak, ami hosszú távon segíti a gazdasági növekedés fenntarthatóságát és a vállalati versenyképesség erősítését. Ugyanakkor az államtitkár szerint a program célzott jellege miatt nem várható inflációs nyomás. A Nemzetgazdasági Minisztérium folyamatosan monitorozza a hatásokat, és szükség esetén finomhangolja a program paramétereit, hogy az illeszkedjen a makrogazdasági célokhoz és az árstabilitás fenntartásához.

A kormány célja tehát, hogy a fix, 3 százalékos kamatozású hitelprogrammal stabil, kiszámítható finanszírozási környezetet teremtsen a hazai kis- és középvállalkozások számára. A konstrukció nemcsak a beruházásokat és a működési biztonságot segítheti, hanem hozzájárulhat a növekedés fenntartásához és a vállalkozói versenyképesség erősítéséhez is. Szabados Richárd szerint a cél egyértelmű: a magyar kkv-k ne a túlélésért küzdjenek, hanem fejlődni tudjanak, és ezzel tovább erősítsék a magyar gazdaság teljesítményét.