Lejárt a Magyar Péter által megszabott határidő, amelyben több közjogi méltóságot és állami intézmény vezetőjét lemondásra szólította fel. Az érintettek azonban egyértelművé tették: nem kívánnak távozni, és mandátumukat a hatályos jogszabályoknak megfelelően kívánják kitölteni.
A Tisza Párt elnöke a választásokat követően több magas rangú tisztségviselő – köztük a köztársasági elnök, a Kúria elnöke, a Legfőbb Ügyész, az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék vezetői – lemondását sürgette. Magyar Péter szerint bizonyos intézményi reformok végrehajtásához szükség lehet a jelenlegi vezetők távozására, ezért május 31-ig adott időt az önkéntes lemondásra.
Nem mondanak le az érintettek
Az érintett intézmények és vezetőik sorra reagáltak a felszólításra. Hangsúlyozva, hogy továbbra is a hatályos törvények és alkotmányos szabályok alapján végzik munkájukat.
Sulyok Tamás köztársasági elnök közölte, hogy megbízatásának megfelelően folytatja feladatai ellátását. Jelezte azt is, hogy a kialakult helyzettel kapcsolatban a Velencei Bizottság szakértői álláspontját is kikérte.
A Kúria elnöke emlékeztetett arra, hogy mandátuma 2030-ig szól, ezért azt annak lejártáig kívánja betölteni. A Legfőbb Ügyész szintén megerősítette, hogy nem tervezi a lemondását, míg az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék a jogszabályok szerinti működés folytatásáról adott tájékoztatást.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közölte, hogy politikai nyilatkozatokra nem reagál, és a törvényekben meghatározott feladatait végzi tovább.
Vita a jogi lehetőségekről
A kialakult helyzet jogi megítélésében sincs teljes egyetértés.
Több alkotmányjogász arra hívta fel a figyelmet, hogy a közjogi tisztségviselők megbízatásának megszüntetése kizárólag törvényben meghatározott eljárások alapján történhet, így egy politikai felszólítás önmagában nem jár jogi következményekkel.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint a magyar közjogi rendszer szigorúan szabályozza a mandátumok megszűnését, ezért még jelentős politikai nyomás sem írhatja felül a jogállami kereteket.
Más szakértők ugyanakkor úgy látják, hogy egy új politikai többség esetén felmerülhet bizonyos intézményi struktúrák átalakítása. De erre is kizárólag az alkotmányos szabályok betartásával kerülhet sor.
Újabb viták bontakozhatnak ki
Közben a közmédia és több állami intézmény gazdálkodása is a politikai viták középpontjába került. Az Országgyűlés egyik bizottsága nem fogadta el az NMHH beszámolóját, ezt követően pedig a kormány költségvetési biztos kijelölését jelentette be az érintett szervezeteknél.
A médiahatóság álláspontja szerint továbbra is önálló és független intézményként működik, így a vita várhatóan a következő időszakban is folytatódik.
