Szigorítást vezet be a Tisza Kormány mától, részletek:
Az erdő sokaknak nem politika. Nem paragrafus. Nem hivatalos rendelet. Hanem árnyék a nyári hőségben, kirándulás a családdal, madárhang, tiszta levegő, gombászás, gyerekkori emlék, és az az érzés, hogy van még valami természetes, amit nem szabad pénzben mérni. Most éppen ezért sokak számára fontos döntés körvonalazódik: Gajdos László élő környezetért felelős miniszter azonnali moratóriumot hirdetett a védett erdők fakitermelésére. Bejelentése szerint nem engedhetők tovább a tarvágások, mert az erdők nem pusztán faanyagot jelentenek, hanem a jövőt és az ország épségét is. A miniszter azt is közölte, hogy átalakítják az állami erdőgazdálkodást, hogy a profit helyett az ökológiai szemlélet legyen az irányadó.
Ez nem egyszerű szakpolitikai mondat. Ez azoknak is üzenet, akik évek óta aggódva figyelték, mi történik a magyar erdőkben. Azoknak, akik szerint a védett erdő nem lehet ugyanaz a kategória, mint egy ipari célra kezelt faültetvény. És azoknak is, akik régóta azt mondják: a természetvédelem nem luxus, hanem túlélési kérdés.
Miért kavart akkora vitát a tarvágás?
A tarvágás lényege, hogy egy adott erdőrészletben egyszerre vágják le az állomány jelentős részét vagy egészét. Ez gazdasági szempontból sokszor egyszerűbb és gyorsabb megoldás. Ökológiai szempontból viszont különösen érzékeny kérdés, főleg akkor, ha őshonos fafajú, természetvédelmi vagy Natura 2000 rendeltetésű erdőkről van szó.
Szakmai körökben már korábban is komoly tiltakozást váltott ki, hogy előbb rendeleti úton, majd 2025-ben törvényi szinten is könnyítették a tarvágás alkalmazását az őshonos fafajú, elsődlegesen természetvédelmi rendeltetésű erdőkben. A Portfolio 2025 júniusában arról írt, hogy az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást, amely törvényi szintre emelte a 2022 óta rendeletben lehetővé tett szabályozást.
Ez volt az a pont, ahol sok természetvédelmi szakember, kutató és civil szereplő azt mondta: itt már nem pusztán erdőgazdálkodási technikáról van szó, hanem arról, hogyan gondolkodunk a védett természeti értékeinkről.
Mert egy védett erdő nem csak fákból áll. Ott élőhelyek vannak. Madarak, rovarok, gombák, mikroorganizmusok, kisebb emlősök, cserjék, lágyszárú növények. Ott talajélet van. Nedvesség, árnyék, hűvösebb mikroklíma. Egy egész rendszer, amely akkor működik jól, ha nem egyszerre borítják fel.
Az MTA biológusai is figyelmeztettek
A vita egyik fontos pontja az volt, hogy az MTA Biológiai Tudományok Osztálya nem támogatta a törvénytervezetet. Álláspontjuk szerint a természetvédelmi és Natura 2000 elsődleges rendeltetésű, őshonos fafajú erdőkben gazdasági hasznosítás csak ökológiailag fenntartható erdőgazdálkodás keretében történhet. Ez nagyon fontos különbség: nem minden erdőhasználat elutasításáról van szó, hanem arról, hogy védett erdőben nem lehet kizárólag faanyagtermelési logikával gondolkodni.
A Telex akkori összefoglalója szerint a biológusok arra is figyelmeztettek, hogy a tarvágás tudományosan igazolt negatív hatásokkal járhat: megbontja az erdei mikroklímát, csökkenti az erdős táj klímakiegyenlítő képességét, rontja a talajviszonyokat, és átalakítja az erdei életközösségeket. A szakértők szerint ezek egy része nagyon hosszú időre, akár évszázados léptékben is nyomot hagyhat.
Gondolj bele: egy erdőt nem lehet úgy kezelni, mint egy gyorsan újratermelhető terméket. Egy idős, változatos szerkezetű erdő kialakulása évtizedek vagy évszázadok eredménye. Ha ezt egyszerre levágják, nem elég azt mondani, hogy majd újranő. Igen, valami újranő. De nem ugyanaz. Nem ugyanazzal az élővilággal. Nem ugyanazzal a klímavédő szereppel. Nem ugyanazzal az ökológiai értékkel.
Miért különösen érzékeny a Natura 2000 erdők kérdése?
A Natura 2000 területek az Európai Unió természetvédelmi hálózatához tartoznak. Ezek célja, hogy megőrizzék azokat az élőhelyeket és fajokat, amelyek európai szinten is fontosak. Magyarországon sok ilyen terület erdőkhöz kötődik, ezért minden beavatkozásnál különösen nagy körültekintésre lenne szükség.
Ez nem azt jelenti, hogy egy Natura 2000 területen soha, semmilyen erdőgazdálkodás nem történhet. De azt igen, hogy a természetvédelmi szempontoknak elsőbbséget kell kapniuk. Ha egy erdő elsődleges rendeltetése természetvédelmi, akkor ott nem az lehet a fő kérdés, hogy mennyi faanyagot lehet belőle rövid távon kinyerni.
Az Európai Parlament erdőirtással és fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatos összefoglalója is azt emeli ki, hogy az EU régóta támogatja a fenntartható erdőgazdálkodás erősítését és az erdők védelmét. Ez a szemlélet azért fontos, mert az erdők egyszerre klímavédelmi, vízvédelmi, talajvédelmi és élőhelyvédelmi szerepet töltenek be.
Egy ország erdeinek ügye tehát nem csak az erdészek ügye. Nem csak a természetvédőké. Nem csak a kirándulóké. Hanem mindenkié, aki itt él, levegőt vesz, vizet iszik, és szeretné, ha a nyári hőségek, aszályok, villámárvizek idején lenne még természetes védelem körülöttünk.
