Nők 40+ nyugdíjkorhatár: Fontos változtatás jöhet, mutatjuk a részleteket!
Magyarországon a nők 40 év jogosultsági idő után igénybe vehető kedvezményes öregségi nyugdíja az egyik legérzékenyebb és legtöbbet vitatott eleme a nyugdíjrendszernek. A köznyelvben Nők40-ként ismert lehetőség sokak számára valódi segítséget jelent, hiszen lehetővé teszi, hogy a nők a hivatalos nyugdíjkorhatár betöltése előtt, pénzügyi levonás nélkül vonuljanak vissza. Ugyanakkor éppen ez teszi a rendszert különlegessé és egyben vitatottá is: európai összehasonlításban ritka, hogy valaki a korhatár előtt teljes összegű nyugdíjat kapjon – írja a Pénzcentrum.
A kérdés azért került ismét előtérbe, mert a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága egyre nagyobb kihívást jelent. A társadalom öregszik, a várható élettartam nemek szerint eltérően alakul, a munkaerőpiacról való korai kilépés pedig komoly terhet róhat a nyugdíjkasszára. Miközben a nők számára a kedvezmény sok esetben jogos társadalmi elismerésnek tűnik, a férfiak oldaláról felmerül az igazságosság kérdése: ha ők rövidebb ideig élnek, miért nem kaphatnak hasonló lehetőséget?
Mit jelent pontosan a Nők40?
A kedvezmény lényege, hogy azok a nők, akik megszereztek 40 év jogosultsági időt, nyugdíjba vonulhatnak a hivatalos korhatár betöltése előtt is. A 40 évbe azonban nem minden számít bele automatikusan. Fontos feltétel, hogy ezen belül legalább 32 év keresőtevékenységgel szerzett idő legyen. A fennmaradó időt jellemzően gyermekneveléssel töltött évek pótolhatják.
Ez a konstrukció azért különleges, mert nem előrehozott, csökkentett összegű nyugdíjról van szó, hanem teljes értékű öregségi nyugdíjról. Vagyis aki jogosult rá, nem szenved el levonást azért, mert a hivatalos 65 éves korhatár előtt vonul vissza.
Ez óriási különbség más európai rendszerekhez képest. Sok országban létezik korai nyugdíjba vonulási lehetőség, de annak ára van: a nyugdíj összegét csökkentik, sok helyen évente körülbelül 5 százalékos levonással. Ez az úgynevezett malusz. A logika egyszerű: aki hamarabb kezdi el kapni az ellátást, várhatóan hosszabb ideig részesül belőle, ezért a havi összeget mérséklik, hogy a rendszer pénzügyileg egyensúlyban maradjon.
Magyarországon azonban a Nők40 esetében ilyen levonás nincs.
Kettős nyugdíjkorhatár alakult ki
A hivatalos nyugdíjkorhatár Magyarországon 65 év. A Nők40 miatt azonban a gyakorlatban kialakult egy második, nem hivatalos nyugdíjkorhatár is. A nők jelentős része ugyanis már 62 éves kora körül kilép a munkaerőpiacról, ha megszerzi a szükséges jogosultsági időt.
Ez társadalmi szempontból érthető. Sok nő évtizedeken át dolgozott, közben gyermeket nevelt, családi feladatokat látott el, gyakran idős hozzátartozókról is gondoskodott. A kedvezmény eredeti indoka éppen az volt, hogy ezt a többletterhet valamilyen módon elismerje a rendszer.
Pénzügyi oldalról azonban más a kép. Ha valaki korábban megy nyugdíjba, rövidebb ideig fizet járulékot, viszont hosszabb ideig kap ellátást. Ez önmagában is többletterhet jelent a nyugdíjrendszernek. A nők esetében ezt tovább erősíti, hogy átlagosan hosszabb ideig élnek, mint a férfiak.
Miért érzik sokan igazságtalannak a férfiak szempontjából?
A férfiak oldaláról gyakran felmerül az érv, hogy ők a jelenlegi rendszer vesztesei. Ennek oka a várható élettartam különbsége. Egy 65 évesen nyugdíjba vonuló férfi átlagosan jóval rövidebb ideig kap nyugdíjat, mint egy ugyanakkor nyugdíjba vonuló nő.
A számítások szerint egy 65 éves férfi átlagosan körülbelül 173 hónapig, míg egy nő 219 hónapig részesül nyugellátásban. Ha pedig egy nő a Nők40 lehetőségével él, akkor akár átlagosan 21 évig is kaphat nyugdíjat. Ez azt jelenti, hogy élete során több mint hét évvel hosszabb nyugdíjas időszakban részesülhet, mint egy átlagos férfi.
Ez az aránytalanság érthető módon újra és újra előhozza a Férfiak40 ötletét. Vagyis azt, hogy a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak 40 év jogosultsági idő után.
Miért lenne veszélyes a Férfiak40?
Bár az igazságossági érv erősnek tűnik, pénzügyi oldalról a Férfiak40 bevezetése rendkívül komoly terhet jelentene. Ha a férfiak is levonás nélkül, a hivatalos korhatár előtt mehetnének nyugdíjba, az jelentősen növelné a nyugdíjkassza kiadásait.
A gond nemcsak az, hogy több ember kapna hamarabb nyugdíjat. Hanem az is, hogy közben kevesebben maradnának aktív járulékfizetők a munkaerőpiacon. Ez kettős hatás: nőnek a kiadások, csökkenhetnek a bevételek. Egy öregedő társadalomban ez különösen kockázatos.
Üdvözli önt Pásztor Zoltán a Pályázatkereső.eu szerkesztője!