Sokan aggódnak amiatt, hogy az életük során kapott alacsony összegű ellátások – például a gyes, az álláskeresési járadék vagy az ápolási díj – később csökkenthetik a nyugdíjukat. A szabályozás azonban erre is tartalmaz védelmet: egy úgynevezett kettős számítás biztosítja, hogy senki ne járjon rosszabbul emiatt.
A nyugdíj összegét alapvetően két tényező határozza meg: az elismert szolgálati idő és az életpálya során szerzett átlagkereset. Jogos kérdés, hogy az alacsonyabb összegű ellátások rontják-e ezt az átlagot. Farkas András nyugdíjszakértő szerint a válasz megnyugtató: a rendszer úgy működik, hogy az érintettek ne kerüljenek hátrányba.
Kettős számítás védi a nyugdíjat
A nyugdíjmegállapító hatóság azoknál, akik bizonyos ellátásokat kaptak, kétféleképpen is kiszámolja a nyugdíjat. Az egyik számítás figyelembe veszi ezeket az időszakokat, a másik pedig nem. A végén pedig a kedvezőbb, magasabb összeget állapítják meg. – írja az atv.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az alacsonyabb összegű juttatások nem húzhatják le a későbbi nyugdíjat.
Mely ellátásokra vonatkozik a védelem?
A szabályozás többféle ellátásra is kiterjed. Ide tartoznak például az álláskeresési támogatások, mint az álláskeresési járadék, a munkanélküli ellátások vagy a nyugdíj előtti segélyek. Ezek jellemzően rövid ideig és alacsony összegben járnak, ezért nem rontják az életpálya-átlagot.
Szintén ide sorolhatók a gyermekneveléssel kapcsolatos ellátások, mint a gyes, a gyet vagy a gyed. Ezek ugyan szolgálati időt biztosítanak, de alacsony összegük miatt a rendszer védi az érintettek – elsősorban az édesanyák – nyugdíját.
Hasonló szabály érvényes a gyermekek otthongondozási díjára (GYOD) és az ápolási díjra is: ezek csak akkor számítanak bele az átlagba, ha az az érintett számára kedvezőbb.
Egészségkárosodás és speciális esetek
A törvény az egészségkárosodott személyekre is külön figyelmet fordít. A rehabilitációs ellátás, valamint egyes korábbi járadékok csak akkor kerülnek beszámításra, ha ez előnyös az érintettnek.
Fontos kivétel azonban a rokkantsági ellátás, amely után nem vonnak nyugdíjjárulékot, így ez sem az összegben, sem az időtartamban nem számít bele a nyugdíj megállapításába.
A korábbi prémiumévek program keretében kapott juttatásokat szintén csak akkor veszik figyelembe, ha az kedvezőbb eredményt ad.
Mi a helyzet, ha valaki dolgozott is?
Azokra az időszakokra is gondolt a jogalkotó, amikor valaki ellátás mellett dolgozott. Mivel ilyenkor általában alacsonyabb jövedelem keletkezett, ezeket a kereseteket is csak akkor veszik figyelembe, ha az az érintett számára előnyös.
Kivételt jelent a rehabilitációs járadék melletti munkavégzés, amely ugyan járulékfizetéssel járt, de nem alapozott meg teljes nyugdíjjogosultságot, csak nyugdíjnövelésre adott lehetőséget.
Mit jelent ez valójában?
Vegyünk egy egyszerű példát: ha valaki 40 éven át dolgozik, de ebből 2-3 évig alacsonyabb összegű ellátásban részesül (például gyesen vagy álláskeresési járadékon volt), akkor elsőre úgy tűnhet, hogy ez lehúzza az átlagkeresetét.
A gyakorlatban azonban a nyugdíjszámítás során ezt az időszakot külön is vizsgálják. Ha az ellátással együtt számolt átlag alacsonyabb lenne, mint nélküle, akkor a kedvezőbb – vagyis magasabb – értéket veszik figyelembe.
Ez azt jelenti, hogy például egy havi 300–400 ezer forintos átlagkeresettel rendelkező életpálya esetén néhány év alacsonyabb jövedelem nem fogja jelentősen csökkenteni a nyugdíj összegét.
Üdvözli önt Pásztor Zoltán a Pályázatkereső.eu szerkesztője!