Komoly következménye lehet annak, ha a munkáltató nem megfelelően jelenti be a dolgozót: akár évekkel is kitolódhat a nyugdíjba vonulás időpontja. A probléma sokszor csak későn derül ki, például hitelfelvételkor vagy közvetlenül a nyugdíj előtt, amikor már nehéz igazolni a valós jövedelmet és a munkaviszonyt.
A nyugdíj szempontjából kulcsfontosságú a társadalombiztosítási jogviszony hossza, valamint az ez idő alatt befizetett járulékok összege. Egyáltalán nem mindegy, hogy valakit teljes bérre jelentettek be, vagy csak részben, esetleg minimálbérre, miközben a fizetés többi részét zsebbe kapta. Ilyenkor a hivatalos nyilvántartásban alacsonyabb jövedelem szerepel, ami később nemcsak a nyugdíj összegét csökkenti, hanem akár a jogosultságot is befolyásolhatja.
Érdemes rendszeresen ellenőrizni az adatokat
Szakértők szerint már a munkaviszony elején fontos tisztázni, pontosan milyen bér után történik a járulékfizetés, és milyen jogviszonyban foglalkoztatják a dolgozót. A különböző formák – például részmunkaidő vagy speciális adózási megoldások – jelentős eltéréseket okozhatnak a későbbi nyugdíj szempontjából. – írja a Hóvége.
A munkavállalóknak nem érdemes feltétel nélkül megbízniuk a munkáltatóban. A legbiztosabb megoldás a járulékadatok rendszeres ellenőrzése a NAV online felületén, Ügyfélkapus belépéssel. Itt könnyen lekérdezhető, hogy a munkaviszonyt megfelelően bejelentették-e, mióta él a biztosítás, és milyen jövedelem után fizetik a járulékokat.
A tudatos ellenőrzés és a tiszta bérmegállapodás segíthet elkerülni, hogy a nyugdíjba vonuláskor kellemetlen meglepetések érjék az érintetteket.
Nagy különbségek a nyugdíjak között
A hivatalos adatok szerint Magyarországon a legmagasabb nyugdíjak már a havi 4 millió forintot is meghaladják. Egyes esetekben – például amikor a havi ellátás mellett a 13. havi nyugdíj és annak egy része is kifizetésre kerül – ez az összeg akár 9 millió forintra is nőhet egy adott hónapban.
Ez részben annak is köszönhető, hogy 2013 óta nincs felső korlát a nyugdíjaknál. Korábban létezett egy plafon, amely meghatározta a maximálisan kifizethető összeget, ezt azonban eltörölték. Azóta a magas jövedelműek teljes keresete beszámít a nyugdíjalapba.
Ugyanakkor a legtöbb nyugdíjas jóval szerényebb összegből él. A legnagyobb csoportot a havi 200–300 ezer forint közötti ellátásban részesülők adják, több mint 700 ezer fővel. Ezzel szemben 700 ezer forint feletti nyugdíjat körülbelül 14 ezren kapnak, míg 500 ezer forintnál magasabb összeget mintegy 77 ezer embernek utalnak.
Üdvözli önt Pásztor Zoltán a Pályázatkereső.eu szerkesztője!