Nyugdíjkorhatár csökkentése Magyarországon 2026-ban!
A 65 éves korban várható további átlagos élettartam Magyarországon jelentősen elmarad az uniós átlagtól, így a magyar férfiak és nők rövidebb ideig élvezik a nyugdíjas éveket, a Nyugdíjguru szerint ezért a nyugdíjkorhatárt inkább csökkenteni kellene.
- Az EU átlagában jelenleg a 65 éves életkorban a férfiak várható további élettartama 19 év, a nőké 21 év.
- Magyarországon ezzel szemben 65 éves korban egy férfi további várható élettartama csak 14,6 év, egy nőé 18,6 év.
- Így egy magyar férfi átlagosan 14,6 évig, egy magyar nő 18,6 évig nyugdíjas (ha egy nő a Nők40 kedvezménnyel ment nyugdíjba, akkor persze még három-öt évvel hosszabb ideig lesz nyugdíjas).
- Magyarországon a 65 éves életkorukat a férfiak 74%-a, a nők 88%-a éli meg.
S mintha nem lenne elég, hogy hazánkban az uniós átlagtól három-négy évvel elmarad a 65 éves életkorban várható további átlagos élettartam, a balsors tovább kínozza az idősödő magyarokat, hiszen a 65 éves korban egészségben várható további élettartam a nőknél és a férfiaknál egyaránt kevesebb mint öt év – ezzel aztán tényleg az Unió legvégén botladozunk – írja Farkas András, a NyugdíjGuru News hírlevélben.
Az EU majdnem minden olyan tagállamában tervezik a nyugdíjkorhatárok emelését, ahol a korhatár nem éri el a 65 évet.
Azok az EU-tagállamok, amelyekben jelenleg is 65 év vagy magasabb a nyugdíjkorhatár, a jövőbeni emelési terveiket jellemzően a 60 vagy 65 éves korban várható további élettartam alakulásától teszik függővé (a 27 tagállamból már 13-ban vezették be ezt a megoldást). Ezt javasolja az EU Magyarország számára is, de ennek bevezetéséről egyelőre nincs szó.
Spanyolországban 2027-től, Belgiumban 2030-tól, Németországban 2031-től 67 évre, Dániában 2035-től 69 évre, Olaszországban 2050-től 69 év 9 hónapra nő a korhatár. Svédországban rugalmas nyugdíjba vonulási korspektrum érvényesül, jelenleg 63 és 69 év között lehet igényelni nyugdíjat, de minél korábbi életkorban igényli valaki, annál kisebb lesz a nyugdíja a várható további élettartamtól függő életjáradék-osztók alkalmazása következtében. Hollandiában a nyugdíjkorhatár 2024-ben 67 évre nőtt, de 2025-től teljes mértékben a nyugdíjazás időpontjában várható további átlagos élettartam függvénye lett (a várható élettartam 12 hónapos növekedése 8 hónapos korhatár-emelkedést von magával).
Egy évet nyerhetnének az idősek
Miután Magyarországon a 2010 óta tartó emelési ciklusban a 62 éves korhatár 3 évvel 65 évre emelkedett az 1956. december 31. után született minden évjárat esetében, amely jelenleg is magasabb, mint 11 EU-tagállamban, semmilyen közvetlen szükség nem indokolja a rövid időn belüli korhatáremelést.
– állapítja meg Farkas András.
A 65 éves életkorban várható további élettartamtól természetesen bármikor függővé tehető a magyar nyugdíjkorhatár alakulása is.
Ez esetben azonban érdemes figyelnünk például a finnekre, mert ők nem racsniszerűen alkalmazzák a korhatár változtatását (csak nőhet, soha nem csökkenhet), hanem rugalmasan: ha csökkenne egy adott évjárat 65 éves korban várható további átlagos élettartama, akkor a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatár is alacsonyabb lenne.
Szerinte az utóbbi évek keserű tapasztalatait (pandémia, oltásellenes mozgalom, háborúk eszkalációs fenyegetése, geopolitikai traumák, és így tovább) be kell építeni a nyugdíjkorhatár alakulását szabályozó rendelkezések közé is.
