Rezsicsökkentés: Itt a lista, így változnak a rezsiárak 2026 február 1-től!

Az energiaárak kérdése immár több éve a közbeszéd egyik legfontosabb témája Magyarországon. A 2022. augusztusi rezsicsökkentés átalakítása óta a háztartásoknak meghatározott fogyasztási limitekig biztosít az állam támogatott, hatósági árat a gázra és az áramra. A 2025-ös év őszi időszaka ebből a szempontból nem hozott változást: a kormány bejelentése szerint a rezsiárak maradnak a jelenlegi keretek között, így a fogyasztók továbbra is a megszokott, kettős árképzéssel számolhatnak.

1. A rezsicsökkentett árak rendszere 2026:

A jelenlegi szabályozás két fő pillérre épül:

• Államilag támogatott ár a meghatározott fogyasztási limitig.

• Piaci ár a meghatározott limit felett.

Ez a kettős rendszer arra ösztönzi a háztartásokat, hogy az átlagfogyasztás alatt maradjanak, hiszen a piaci árak nagyságrendekkel magasabbak.

Kedvezményes árak 2026:

• Gáz: 102 Ft/m³ a havi 144 m³-ig, éves szinten 1729 m³-ig.

• Áram: 36 Ft/kWh a havi 210 kWh-ig, éves szinten 2523 kWh-ig.

Aki e kereteken belül marad, annak továbbra is a rezsicsökkentett ár vonatkozik a fogyasztására.

2. A gáz

A fűtési szezon beköszöntével a gázfogyasztás természetesen megemelkedik, így az őszi hónapokban különösen fontos, hogy a háztartások tisztában legyenek a kedvezményes határértékekkel.

• Éves limit: 1729 m³/év.

• Havi limit: 144 m³/hó.

• Ár a limit alatt: 102 Ft/m³.

Ez a konstrukció azt jelenti, hogy egy átlagos családi ház, amely korszerűtlenebb fűtéssel rendelkezik, a téli hónapokban könnyedén túllépheti a havi 144 m³-es kedvezményes keretet. A túlfogyasztás viszont már a jóval magasabb, piaci árakon kerül számlázásra, ami akár több tízezer forintos különbséget is eredményezhet havonta.

3. Az áram

Az áram esetében szintén világos határokat szab a rendszer.

• Éves limit: 2523 kWh/év.

• Havi limit: 210 kWh/hó.

• Ár a limit alatt: 36 Ft/kWh.

Ez az érték a legtöbb átlagos fogyasztású háztartás számára tartható, ugyanakkor ahol sok a háztartási gép, elektromos fűtés működik, vagy hőszivattyú üzemel, ott a havi 210 kWh könnyen túlléphető. A limit felett a piaci ár több mint háromszorosa a kedvezményes árnak, így a különbség azonnal megérződik a számlákban.

4. Mi történik a fogyasztási limitek felett?

A kedvezményes határértékek túllépése esetén a többletfogyasztás piaci áron kerül elszámolásra.

Ez a gyakorlatban a következőket jelenti:

• A gáz esetében a piaci ár 6–7-szerese is lehet a támogatott árnak.

• Az áram esetében a piaci ár 3–4-szerese a rezsicsökkentett árnak.

Így egy-egy hónapban akár több tízezer forintos többletkiadás is keletkezhet, ha a fogyasztó nem ügyel a keretekre.

5. Mit jelent mindez az őszi hónapokban?

Az őszi időszakban a gázfogyasztás fokozatosan emelkedik írja az MVM. Szeptemberben és októberben a legtöbb háztartás még a havi limit alatt maradhat, azonban novembertől már sokan túllépik a 144 m³-es keretet, főként azokban a házakban, ahol régebbi a fűtési rendszer.

Az áramfogyasztás az őszi hónapokban jellemzően nem ugrik meg drasztikusan, de a hosszabb estéken több világítás, elektromos fűtőtestek vagy klímák használata könnyen okozhat kerettúllépést.

6. Hogyan hat mindez a családi kasszára?

A kedvezményes áraknak köszönhetően az átlagfogyasztás alatt maradók továbbra is relatíve alacsony rezsiköltséggel számolhatnak. Például:

• Gáz: 144 m³ x 102 Ft = kb. 14 700 Ft/hó.

• Áram: 210 kWh x 36 Ft = kb. 7 560 Ft/hó.

Ez összesen havi 22-23 ezer forintos alap rezsiterhet jelenthet, ha a háztartás a limit alatt marad.

A limit felett azonban a többletfogyasztás akár további 20–40 ezer forintos pluszkiadást is eredményezhet, különösen a téli hónapokban.

7. Tippek a rezsiszámlák csökkentésére

1. Fűtési rendszer korszerűsítése: kondenzációs kazán, hőszivattyú, okos termosztát.

2. Szigetelés: nyílászárók cseréje, homlokzati hőszigetelés, padlásfödém szigetelése.

3. Energiatudatos szokások: alacsonyabb hőfok, rövidebb szellőztetés, energiatakarékos izzók.

4. Háztartási gépek optimalizálása: A+ energiaosztályú berendezések, mosás és főzés hatékonyabb időzítése.

5. Megújuló energia használata: napelem, napkollektor, kiegészítő biomassza fűtés.

Az európai árampiacon jelenleg a lakossági villamosenergia Magyarországon az egyik legolcsóbb, ugyanakkor a támogatás finanszírozása

• továbbra is jelentős költségvetési kitettséget jelent, évente mintegy 800 milliárd forintot, valamint
• a terhek áthírátásán keresztül a vállalkozások számára is számottevő versenyképességi hátrányt okoz, hiszen a lakossági árakkal szemben a magyar vállalkozások rezsiterhe az egyik legmagasabb az EU-ban.