Egy laborvizsgálatért ma már könnyen több tízezer forintot elkérhetnek a magánrendelőkben. Sokan azért választják ezt a megoldást, mert nem tudják, hogy bizonyos vizsgálatokat a háziorvosuk is kérhet társadalombiztosítási finanszírozással. Ráadásul 2026 januárjától bővült azoknak a vizsgálatoknak a köre, amelyekhez nem feltétlenül kell előbb szakorvoshoz menni.
A változás a csontsűrűségmérést, a PSA-vizsgálatot és a D-vitamin-szint ellenőrzését is érinti. Gyermekeknél pedig bizonyos allergia-, pajzsmirigy- és lisztérzékenységi vizsgálatokhoz is egyszerűbb lehet hozzájutni.
Ez persze nem jelenti azt, hogy bárki bármikor kérhet ingyenes laborvizsgálatot. A háziorvosnak kell eldöntenie, hogy az adott panasz vagy egészségügyi állapot indokolja-e a vizsgálatot.
Ezeket a vizsgálatokat már a háziorvos is kérheti
A csontritkulás felismerésében fontos csontsűrűségmérést a háziorvos meghatározott feltételekkel háromévente egyszer rendelheti el. A vizsgálatot többek között a gerincen, az alkaron vagy más csontokon végezhetik el. Különösen idősebb korban merülhet fel a szükségessége, de a beutalásról ilyenkor is az orvos dönt.
A férfiaknál a prosztata állapotának vizsgálatára használt PSA-teszt is elérhető háziorvosi elrendelésre. A 45 év felettieknél évente egyszer lehet rá lehetőség, a korábbi eredményektől és az előírt feltételektől függően. Hetvenöt éves kor felett már urológus javaslata szükséges.
A D-vitamin-szint mérése szintén bekerült a háziorvos által kérhető vizsgálatok közé. Itt azonban korlátozás van: háziorvosi elrendelés alapján tizenkét hónapon belül nem ismételhető meg a TB-finanszírozott vizsgálat. Önmagában az, hogy valaki kíváncsi a D-vitamin-szintjére, még nem jelent automatikus jogosultságot.
Gyermekeknél is bővült a lehetőségek köre
A 18 év alattiaknál bizonyos allergiavizsgálatokhoz már a házi gyermekorvos is kérhet laborvizsgálatot. Ugyanez igaz a lisztérzékenység kimutatására szolgáló ellenanyagtesztek egy részére, valamint az autoimmun pajzsmirigybetegségek kivizsgálásánál használt anti-TPO-vizsgálatra.
Egy gyermeknél például visszatérő hasi panaszok vagy felmerülő allergiás tünetek esetén a házi gyermekorvos dönthet arról, szükség van-e további vizsgálatra. Így bizonyos esetekben elmaradhat egy külön szakorvosi konzultáció, bár a további kezeléshez természetesen később is szükség lehet szakorvosra.
Nem csak az új vizsgálatok érhetők el TB-re
Sok olyan laborvizsgálat is van, amelyet a háziorvos korábban is kérhetett. Ilyen például a vércukor hosszabb távú alakulását mutató HbA1c, a pajzsmirigy működésének ellenőrzésére szolgáló TSH, vagy a szervezet vasraktárairól információt adó ferritin.
A koleszterin, a húgysav és bizonyos véralvadási értékek ellenőrzése szintén történhet közfinanszírozott ellátásban, ha ennek orvosi indoka van. Nem szükséges tehát minden esetben magánlaborhoz fordulni, amikor a háziorvos valamilyen eltérésre gyanakszik.
Érdemes ugyanakkor különbséget tenni a közfinanszírozott és a magánellátás között. Ha valaki saját döntéséből, orvosi indok nélkül szeretne egy teljes laborcsomagot elvégeztetni, annak költségét nem feltétlenül fedezi a társadalombiztosítás.
Hogyan lehet hozzájutni a vizsgálatokhoz?
A legegyszerűbb, ha a beteg először a háziorvosával beszéli meg, milyen vizsgálatra lenne szüksége. Érdemes elmondani a panaszokat, illetve megmutatni a korábbi leleteket is. Ezek alapján az orvos eldöntheti, kérhető-e az adott vizsgálat TB-finanszírozással, és szükség van-e további szakorvosi kivizsgálásra.
A beutaló nem jelenti azt, hogy a vizsgálatot azonnal el is végzik. Egyes helyeken időpontot kell foglalni, és várakozási idővel is számolni kell. Arra is figyelni kell, hogy nem minden vizsgálatra adhat közvetlenül beutalót a háziorvos: például a CT- és MR-vizsgálatokhoz főszabály szerint továbbra is szakorvosi beutalás szükséges.
Aki tehát magánlaborba készül, annak érdemes előbb megkérdeznie a háziorvosát, hogy az adott vizsgálat elvégezhető-e a társadalombiztosítás terhére. Könnyen lehet, hogy ezzel egy jelentősebb kiadást is megspórolhat.
