Hatalmas különbségeket mutatnak a magyarországi nyugdíjadatok attól függően, hogy az ország melyik részét vizsgáljuk. A 2026. januári adatok szerint Budapesten átlagosan 311 136 forint volt az öregségi nyugdíj, miközben több vármegyében 234 ezer forint alatt maradt az átlag. Még látványosabb az eltérés, ha nem vármegyéket, hanem járásokat vagy a fővárosi kerületeket hasonlítjuk össze.
Budapesten több mint 311 ezer forint volt az átlag
A vármegyei adatok alapján Budapest egyértelműen kiemelkedik. Januárban 311 136 forint volt az átlagos öregségi nyugdíj a fővárosban. Az országos átlagnál magasabb összeget mértek többek között Pest, Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém és Győr-Moson-Sopron vármegyében is. – számolt be az Economx.
A másik végletet Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés jelentette. Bács-Kiskun vármegyében 232 220 forint, Szabolcs-Szatmár-Beregben 233 370 forint, Békésben pedig 233 878 forint volt az öregségi nyugdíj havi átlaga. Budapest és Bács-Kiskun között így csaknem 79 ezer forintos havi különbség rajzolódik ki.
Egyes járások között még nagyobb lehet az eltérés
Járási szinten tovább nőnek a különbségek. A Budakeszi járásban még a budapesti átlagnál is magasabb öregségi nyugdíjat mértek, további négy Pest vármegyei járásban, valamint a Tiszaújvárosi járásban pedig legalább 290 ezer forintos átlagot regisztráltak. Ezzel szemben a Mórahalmi, Kisteleki, Kiskőrösi és Csengeri járásban a havi átlag még a 200 ezer forintot sem érte el. Vagyis két magyarországi térség között akár havi százezer forintot meghaladó különbség is kialakulhat az ott élő öregségi nyugdíjasok átlagos ellátásában.
Budapesten belül is több mint 75 ezer forint a különbség
Nem kell azonban az ország két távoli pontját összehasonlítani ahhoz, hogy jelentős eltérést találjunk. Budapest kerületei között is látványos a különbség. A XII. kerületben 358 037 forint volt az átlagos öregségi nyugdíj, míg a XX. kerületben 282 489 forint. A két kerület között így havi 75 548 forint a különbség. Egy teljes évre vetítve ez már több mint 906 ezer forintos eltérést jelent az átlagos havi összegek között.
Fontos: nem azért kap valaki több nyugdíjat, mert Budapesten él
A számokat könnyű úgy értelmezni, mintha a lakóhely határozná meg a nyugdíj összegét, de erről nincs szó. Az öregségi nyugdíjat nem az alapján számítják ki, hogy valaki melyik vármegyében vagy kerületben lakik. A Magyar Államkincstár szabályai szerint az induló öregségi nyugdíj összegét alapvetően az elismert szolgálati idő és a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset határozza meg. A földrajzi különbségek ezért inkább azt mutatják meg, hogy az egyes térségekben élők korábbi munkaerőpiaci helyzete, keresete és szolgálati ideje mennyire eltérő volt.
Azokban a térségekben, ahol korábban magasabb bérek, több jól fizető állás és hosszabb, folyamatos munkaviszony volt jellemző, később a nyugdíjak átlaga is magasabb lehet.
Az átlag nem mutatja meg, mennyit kap a legtöbb nyugdíjas
Van még egy fontos különbség, amelyről ritkábban esik szó. Az átlagnyugdíj önmagában nem feltétlenül mutatja meg jól egy „tipikus” nyugdíjas helyzetét, mert a nagyon magas ellátások felfelé húzhatják az átlagot. A KSH legfrissebb adatai szerint 2026 júliusában az országos átlagos öregségi nyugdíj már 264 ezer forint volt, a medián azonban csak 232 400 forint. A medián azt jelenti, hogy az öregségi nyugdíjasok egyik fele ennél kevesebbet, a másik fele ennél többet kapott.
A két érték között több mint 31 ezer forint a különbség. Ez jól mutatja, miért érdemes az átlag mellett a mediánt is figyelni, amikor a magyar nyugdíjasok tényleges anyagi helyzetéről beszélünk.
Nemcsak az emelés mértéke számít
A területi különbségek azért is tartósak lehetnek, mert a százalékos nyugdíjemelések minden ellátást a saját korábbi összegéhez képest növelnek. Ha két nyugdíjas közül az egyik eleve magasabb ellátásból indul, ugyanakkora százalékos emelés mellett forintban nagyobb növekedést kap.
A mostani adatok így nem csupán azt mutatják meg, hogy jelentősek a nyugdíjak közötti földrajzi különbségek, hanem azt is, hogy az induló nyugdíj összege hosszú évekre meghatározhatja az időskori jövedelem szintjét.
