Újabb kamatcsökkentésről döntött a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A jegybank 25 bázisponttal, 5,75 százalékról 5,5 százalékra mérsékelte az alapkamatot. Ezzel folytatódott a nyáron megkezdett kamatcsökkentési sorozat, a következő hónapokban azonban már korántsem biztos, hogy ugyanilyen ütemben folytatódhat a lazítás.
A Magyar Nemzeti Bank augusztus 25-i kamatdöntő ülésén ismét az alapkamat csökkentése mellett döntött. A lépés nem okozott különösebb meglepetést a piacon, hiszen a jegybank korábbi kommunikációja alapján számítani lehetett egy újabb 25 bázispontos vágásra.
Az új kamatkondíciók augusztus 26-tól lépnek életbe.
5,5 százalékra csökkent az MNB alapkamata
A mostani döntés értelmében a jegybanki alapkamat 5,75 százalékról 5,5 százalékra mérséklődik.
Nem csak az alapkamat változik. A kamatfolyosó két szélét szintén 25-25 bázisponttal csökkentette a Monetáris Tanács.
- a jegybanki alapkamat: 5,5 százalék,
- az egynapos jegybanki betét kamata: 4,5 százalék,
- az egynapos fedezett hitel kamata: 6,5 százalék.
Az 5,5 százalékos alapkamat egyben azt is jelenti, hogy az irányadó ráta több mint négy éve nem látott szintre került.
Három egymást követő kamatcsökkentés történt
A mostani döntés nem önmagában áll. Az MNB júniusban kezdte meg azt a rövid kamatcsökkentési sorozatot, amelyet Varga Mihály jegybankelnök korábban „mini kamatcsökkentési ciklusként” említett.
Júniusban az addigi 6,25 százalékos alapkamatot 6 százalékra csökkentették, júliusban újabb 25 bázispontos vágással 5,75 százalék következett, most pedig 5,5 százalékra került az irányadó ráta.
Három hónap alatt tehát összesen 0,75 százalékponttal csökkent a magyar alapkamat. – számolt be a Telex.
Az alacsony infláció is teret adott a kamatcsökkentésnek
A jegybank mozgásterét jelentősen növelte az infláció kedvező alakulása. A júliusi éves infláció 1,2 százalék volt, ami a korábban vártnál is alacsonyabb értéknek bizonyult.
Az alacsonyabb infláció azért fontos a kamatpolitika szempontjából, mert nagyobb lehetőséget ad a jegybanknak arra, hogy lazítson a monetáris kondíciókon anélkül, hogy ezzel azonnal veszélyeztetné az árstabilitást.
A döntésnél ugyanakkor nem kizárólag a magyar infláció számít. A nemzetközi pénzpiaci hangulat, az energiaárak, a geopolitikai kockázatok és a forint árfolyamának alakulása egyaránt befolyásolhatja, hogy az MNB meddig mehet el a kamatcsökkentésben.
Mit jelent az alapkamat csökkentése a lakosságnak?
A jegybanki alapkamat változása nem jelenti azt, hogy másnaptól automatikusan minden lakáshitel, személyi kölcsön vagy bankbetét kamata 0,25 százalékponttal csökken. A hatás ennél összetettebb, és a különböző pénzügyi termékeknél eltérő idő alatt jelenhet meg. A tartósan csökkenő kamatkörnyezet azonban idővel a banki ajánlatokra is hatással lehet. A hitelt felvenni készülők számára kedvezőbb finanszírozási feltételeket hozhat, miközben a megtakarítóknál éppen az ellenkező irányú folyamat indulhat el: a bankoknak egy alacsonyabb kamatkörnyezetben kisebb okuk lehet magas betéti kamatokat kínálni.
Ezért ugyanaz a jegybanki döntés egészen mást jelenthet egy hitelfelvevőnek és annak, aki lekötött betétben tartja a megtakarítását.
A meglévő fix kamatozású hitelek törlesztője nem változik ettől
Fontos különbséget tenni az újonnan felvehető és a már meglévő kölcsönök között. Akinek végig fix kamatozású hitele van, annak a mostani MNB-döntés miatt önmagában nem lesz alacsonyabb a havi törlesztőrészlete. A fix kamatozás lényege éppen az, hogy a szerződésben meghatározott kamat a rögzített időszakban nem követi közvetlenül a jegybanki alapkamat változását.
Az új hiteleknél viszont már fontosabb lehet a tartós kamatcsökkentési folyamat. Ha a piaci hozamok is lefelé mozdulnak, és ezt a bankok beépítik az ajánlataikba, idővel kedvezőbb hitelkamatok jelenhetnek meg.
A megtakarításoknál is érdemes figyelni a kamatokat
A kamatcsökkentés másik oldalát a megtakarítók érezhetik meg. A jegybanki kamatok csökkenésével párhuzamosan a banki betétek kamatai is mérséklődhetnek. Ez nem feltétlenül egyik napról a másikra történik meg. A bankok saját üzleti döntéseik alapján határozzák meg a betéti ajánlataikat, ezért egy ideig még jelentős különbségek lehetnek az egyes pénzintézetek között.
Alacsony infláció mellett ráadásul nem csak a meghirdetett kamatot érdemes nézni. A megtakarító számára az is fontos, hogy az infláció levonása után mekkora tényleges hozam marad.
Mi történhet szeptemberben?
A következő nagy kérdés az lesz, hogy az augusztusi döntéssel véget ér-e a nyári kamatcsökkentési sorozat, vagy ősszel is marad lehetőség további lazításra. Az eddigi három egymást követő, egyenként 25 bázispontos vágás alapján egyértelmű irány rajzolódott ki, de a következő döntések már nagyobb mértékben függhetnek a friss gazdasági adatoktól.
Különösen fontos lesz az infláció további alakulása, a forint árfolyama, valamint az energiaárak és a nemzetközi pénzügyi környezet. A szeptemberben érkező új inflációs jelentés szintén fontos támpontot adhat a Monetáris Tanácsnak.
5,5 százalék az új alapkamat
A mostani döntéssel tehát tovább folytatódott a 2026 nyarán megkezdett kamatcsökkentés. Június óta 6,25 százalékról 5,5 százalékra került az irányadó ráta, ami már érzékelhető változás a magyar kamatkörnyezetben.
A lakosság szempontjából azonban nem az egyetlen 25 bázispontos lépés a legfontosabb, hanem az, hogy tartós marad-e a folyamat. Ha az infláció és a pénzügyi környezet lehetővé teszi a lazább monetáris politikát, annak idővel a hitel- és megtakarítási piacon is egyre láthatóbb következményei lehetnek. Ha viszont romlik a külső környezet vagy ismét erősödik az inflációs nyomás, az MNB mozgástere gyorsan beszűkülhet.
