Újabb részletek láttak napvilágot a kormány által előkészített vagyonadóról, amely a jelenlegi tervek szerint 2027. január 1-jén léphet hatályba. A szabályozás kizárólag a legnagyobb vagyonnal rendelkezőket érintené: az adófizetési kötelezettség csak az 1 milliárd forintot meghaladó nettó vagyonrészre vonatkozna.
A törvényjavaslat várhatóan ősszel, október végén kerülhet az Országgyűlés elé.
Csak az egymilliárd forint feletti vagyonrész után kellene fizetni
A tervezet szerint az adókulcs évi 1 százalék lenne, azonban nem a teljes vagyonra kellene megfizetni. Ez azt jelenti, hogy aki pontosan 1 milliárd forint nettó vagyonnal rendelkezik, annak nem keletkezne adófizetési kötelezettsége. Ha valaki például 1,2 milliárd forintos vagyonnal rendelkezik, akkor csak a küszöb feletti 200 millió forint után fizetne adót, ami évente 2 millió forintos terhet jelentene. – számolt be a Blikk.
Így alakulna az éves vagyonadó
| Teljes nettó vagyon | Éves adó |
|---|---|
| 1 milliárd Ft | 0 Ft |
| 1,5 milliárd Ft | 5 millió Ft |
| 2 milliárd Ft | 10 millió Ft |
| 5 milliárd Ft | 40 millió Ft |
| 10 milliárd Ft | 90 millió Ft |
| 100 milliárd Ft | 990 millió Ft |
Mi számítana vagyonnak?
Az adó alapját a nettó vagyon képezné, vagyis az összes vagyonelem értékéből levonnák a fennálló tartozásokat.
A számításba többek között az alábbiak tartoznának bele:
- bankbetétek,
- értékpapírok,
- ingatlanok,
- vállalkozásokban lévő tulajdonrészek,
- egyéb jelentős vagyonelemek.
Hány embert érinthet az új adó?
Hivatalos adat egyelőre nincs arról, hogy pontosan hány magyar rendelkezik legalább egymilliárd forintos vagyonnal.
A Magyar Államkincstár adatai szerint ugyanakkor több mint száz olyan magánszemély van, akinek önmagában az állampapír-állománya is eléri ezt az összeget. Mivel az ingatlanok és a cégtulajdonok is beleszámítanának a vagyonba, az érintettek köre ennél jóval szélesebb lehet.
Évente akár több száz milliárd forintos bevételre számítanak
Az előzetes becslések szerint a vagyonadó évi 300–600 milliárd forint többletbevételt jelenthetne az államnak. Ez azt feltételezi, hogy összesen 30–60 ezer milliárd forintnyi, az egymilliárd forintos határ feletti vagyon kerülne az adóalapba. A tényleges bevétel nagymértékben attól függ majd, hogy mekkora az érintettek átlagos vagyona.
Külföldi példák alapján dolgozhatják ki a szabályokat
A kormány több nemzetközi modellt is vizsgál a végleges szabályozás kialakításakor. A vállalkozások értékének meghatározásához például a Svájcban alkalmazott módszert is figyelembe vehetik, amely nemcsak a cég jelenlegi vagyonát, hanem a várható jövőbeni eredményességét is értékeli.
Több fontos kérdés még nyitott
A végleges törvény elfogadásáig számos részlet tisztázásra vár.
Egyelőre nem ismert például:
- összevonják-e a családtagok vagyonát,
- milyen szabályok vonatkoznak majd a saját lakóingatlanra,
- hogyan értékelik a vállalkozásokban lévő tulajdonrészeket,
- lesznek-e adómentességek vagy kedvezmények.
A jelenlegi elképzelések szerint a magyar vagyonadó kulcsa hasonló lenne a norvég rendszerhez, ugyanakkor a hazai küszöb lényegesen magasabb: míg Norvégiában már nagyjából 60 millió forintos vagyon felett megjelenik az adófizetési kötelezettség, Magyarországon csak 1 milliárd forintot meghaladó nettó vagyon esetén kellene adót fizetni.
