A kormány vizsgálja annak lehetőségét, hogy a jelenlegi 16 évről ismét 18 évre emelje a tankötelezettség korhatárát. A téma hétfőn az Országgyűlés rendkívüli ülésén is napirendre került. Ahol a képviselők a korábbi szabályozás társadalmi hatásairól és a lehetséges változtatásokról is beszéltek.
A parlamenti vitában elhangzott, hogy a tankötelezettségi korhatár csökkentése az elmúlt években számos fiatal számára megkönnyítette az iskolarendszer korai elhagyását. A kritikusok szerint ez különösen a hátrányos helyzetű tanulókat érintette érzékenyen, akik közül sokan végzettség nélkül hagyták el az oktatást. – írja az Infostart.
Egyre több fiatal maradhat végzettség nélkül
A felszólalások során többen arra hívták fel a figyelmet, hogy a korai iskolaelhagyás hosszú távon növelheti a munkanélküliség és a társadalmi leszakadás kockázatát. Különösen azok a fiatalok kerülhetnek nehéz helyzetbe, akik szakképesítés vagy érettségi nélkül lépnek ki a munkaerőpiacra.
A kormány képviselője szerint rendelkezésre állnak olyan adatok és tapasztalatok, amelyek alapján a tankötelezettségi korhatár korábbi csökkentése kedvezőtlen hatással volt több sérülékeny tanulói csoportra is.
Vizsgálják a korhatár-emelés lehetőségét
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium államtitkára a parlamenti vitában megerősítette, hogy a tárca céljai között szerepel a tankötelezettségi korhatár emelésének megvizsgálása. A döntés előtt szakmai és társadalmi egyeztetésekre is sor kerülhet. Amelyek során azt mérik fel, milyen hatással lenne a változtatás a közoktatási rendszerre, a tanulókra és a családokra.
A tervek szerint nem csupán a korhatár módosítása kerülhet napirendre. Hanem olyan intézkedések is, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a diákok hosszabb ideig maradjanak az oktatási rendszerben, és minél többen szerezzenek valamilyen végzettséget.
A cél, hogy kevesebben hagyják félbe tanulmányaikat
A kormányzat szerint kiemelt cél, hogy a jövőben minél kevesebb fiatal hagyja el az iskolarendszert szakképesítés vagy érettségi nélkül. A korhatár esetleges emelése mellett olyan ösztönzők kidolgozását is tervezik, amelyek javíthatják az oktatás eredményességét és csökkenthetik a korai iskolaelhagyás arányát.
A tankötelezettség korhatárának esetleges emeléséről egyelőre nem született végleges döntés. De a parlamenti vita alapján a kérdés a következő időszak oktatáspolitikai témái között kiemelt figyelmet kaphat.
Mit jelentene a gyakorlatban a 18 éves tankötelezettség?
Amennyiben a kormány a jövőben valóban 18 évre emeli a tankötelezettségi korhatárt, a diákok többsége legalább középfokú tanulmányainak befejezéséig az oktatási rendszerben maradna. Ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek érettségit kellene szereznie. De nagyobb esélyt teremthet arra, hogy a fiatalok valamilyen szakmával vagy végzettséggel lépjenek ki a munkaerőpiacra.
Oktatási szakemberek szerint a végzettség nélküli iskolaelhagyás hosszú távon jelentősen csökkenti az elhelyezkedési lehetőségeket. Ezért a tankötelezettség emelésének egyik legfontosabb célja az lehet, hogy minél több fiatal szerezzen használható tudást és szakképesítést.
