Az óraátállítás évről évre visszatérő téma Magyarországon, mégis sokan bizonytalanok abban, pontosan mikor és miért kell átállítani az órákat. Bár az Európai Unió már évekkel ezelőtt napirendre tűzte az óraátállítás eltörlését, a rendszer egyelőre továbbra is érvényben maradt. Ez azt jelenti, hogy 2026-ban is kétszer kell majd átállítani az órákat: egyszer tavasszal, egyszer pedig ősszel.
A legtöbben a tavaszi óraátállítást várják a legkevésbé, hiszen ekkor egy órával kevesebbet alhatunk. Ugyanakkor az óraátállítás célja eredetileg az volt, hogy jobban kihasználjuk a nappali világosságot, és csökkentsük az energiafogyasztást.
Mikor lesz a tavaszi óraátállítás 2026-ban?
2026-ban a tavaszi óraátállítás március 29-én, vasárnap hajnalban történik. Ekkor hajnali 2 órakor 3 órára kell előreállítani az órákat, vagyis egy órával kevesebbet alszunk.
Ez az úgynevezett nyári időszámítás kezdete, amely egészen őszig tart. A változás miatt reggel valamivel később világosodik, viszont estefelé tovább marad világos.
A modern eszközök – például okostelefonok, számítógépek vagy okosórák – általában automatikusan átállnak az új időszámításra, így a legtöbb embernek ma már nem kell manuálisan állítania az órát. Ennek ellenére még mindig sok háztartásban vannak olyan eszközök, amelyeket kézzel kell átállítani, például:
-
faliórák
-
mikrohullámú sütők
-
autók órái
-
hagyományos karórák
Éppen ezért minden évben sokan csak később veszik észre, hogy valamelyik órájuk rossz időt mutat.
Miért vezették be az óraátállítást?
Az óraátállítás története több mint száz évre nyúlik vissza. Az első világháború idején vezették be több országban azzal a céllal, hogy energiát takarítsanak meg, elsősorban a világítás használatának csökkentésével.
Az elképzelés szerint, ha az emberek nappal tovább használják a természetes fényt, akkor kevesebb elektromos energiára van szükség. A rendszer később sok országban megszűnt, majd újra bevezették, és végül az Európai Unióban egységesen alkalmazni kezdték.
Az elmúlt években azonban egyre több szakértő és kutatás kérdőjelezte meg, hogy valóban jelentős energiamegtakarítást eredményez-e az óraátállítás.
Lesz még egyáltalán óraátállítás a jövőben?
Az Európai Unió már 2018-ban felvetette az óraátállítás eltörlésének lehetőségét. Egy uniós felmérésben az emberek nagy többsége támogatta, hogy megszüntessék a rendszeres időváltást.
A tervek szerint az EU-tagállamok választhattak volna a nyári időszámítás vagy a téli időszámítás végleges megtartása között. A döntés azonban végül nem született meg, részben a tagállamok közötti egyeztetések elhúzódása miatt.
Ennek következtében az óraátállítás rendszere 2026-ban is változatlanul érvényben van, így tavasszal és ősszel továbbra is át kell állítani az órákat.
Hogyan hat az óraátállítás az emberekre?
Bár az egyórás változás elsőre nem tűnik jelentősnek, sok ember számára mégis megterhelő lehet. A szakértők szerint az óraátállítás átmenetileg megzavarhatja a szervezet biológiai ritmusát, különösen a tavaszi időszakban.
Gyakori panaszok lehetnek például:
-
fáradtság
-
koncentrációs nehézségek
-
alvászavarok
-
ingerlékenység
A szervezetnek általában néhány napra van szüksége ahhoz, hogy alkalmazkodjon az új időbeosztáshoz.
A szakemberek azt javasolják, hogy az átállás környékén érdemes:
-
korábban lefeküdni
-
kerülni a késő esti képernyőhasználatot
-
több időt tölteni természetes fényben
-
figyelni a rendszeres alvásra
Ezek segíthetnek abban, hogy a szervezet könnyebben alkalmazkodjon az időváltozáshoz.
Üdvözli önt Pásztor Zoltán a Pályázatkereső.eu szerkesztője!