Megszólalt a szakértő: jöhet a Férfiak40?

Ismét a szakmai és politikai közbeszéd homlokterébe került a korhatár előtti nyugdíjazás kérdése. A vita alapját a 2011-ben megszüntetett korkedvezményes rendszer hiánya, valamint a nők számára elérhető kedvezményes nyugdíj (Nők40) és a férfiak lehetőségei közötti különbség adja.

Miért téma ez most?

A szakszervezetek – különösen a közlekedési, rendvédelmi és katasztrófavédelmi ágazatokban – egyre határozottabban követelik a fizikai és pszichikai megterhelésnek kitett dolgozók korábbi nyugdíjba vonulásának lehetőségét. A fő érvek a következők:

• Élettartambeli különbségek: A magyar férfiak születéskor várható élettartama több mint 6 évvel marad el a nőkétől, és 65 éves koruk után is átlagosan csak 14,4 év nyugdíjas évre számíthatnak, szemben a nők 18,2 évével.

• Járulékfizetés: A férfiak jellemzően hosszabb szolgálati idővel rendelkeznek és magasabb átlagkeresetük (kb. 17%-kal több) miatt több járulékot fizetnek be a rendszerbe.

• Egészségügyi kockázatok: A korábbi rendszer elismerte a nehéz vagy egészségre ártalmas munkaköröket, ám 2014 óta ilyen jogcímen már nem szerezhető új jogosultság.

A nők helyzete: a másik oldal

A szakértők rámutatnak, hogy a nők alacsonyabb átlagnyugdíja (mely 14%-kal marad el a férfiakétól) a gyermekvállalás és a családi gondozás miatti karriermegszakítások következménye. A Nők40 jelenleg egyfajta kompenzációként működik, ami viszont a gyakorlatban kettős nyugdíjkorhatárt eredményezett.

Pénzügyi realitás és kockázatok

A „Férfiak40” (vagy akár egy szigorúbb, 43 év munkaviszonyhoz kötött modell) bevezetése hatalmas terhet róna a költségvetésre:

1. Hatalmas költség: Évente akár 450–500 milliárd forinttal is megdobhatná a kiadásokat.

2. Létszám: Jelenleg mintegy 260 ezer 60–64 év közötti férfi érintett, akiknek jelentős része azonnal élne a lehetőséggel.

3. Rendszerszintű hiány: A 13. és 14. havi nyugdíj, valamint a Nők40 már most is olyan kiadások, amelyeket a befolyó járulékok nem fedeznek teljes egészében.

A lehetséges megoldás: Rugalmas nyugdíjba vonulás

A szakértői javaslat szerint a merev korhatárok helyett egy sávos, levonásokkal operáló modell lehetne a kivezető út:

• Választható korai kilépés: Bárki nyugdíjba vonulhatna 65 év előtt, de cserébe vállalnia kellene a nyugdíjösszeg csökkenését (évente kb. 4–5%-os levonással).

• Fenntarthatóság: Ez a módszer lehetőséget adna a pihenésre azoknak, akiknek szüksége van rá, de nem borítaná fel az államháztartás egyensúlyát.

• Kedvezmények megtartása: A nők számára ebben a rendszerben is biztosítható lenne egy enyhébb levonási kulcs vagy speciális jóváírás.