A kommunális adó egy olyan vagyoni típusú hozzájárulás, amelyet az önkormányzatok a helyi infrastruktúra – például az úthálózat, a közvilágítás vagy a parkok – fenntartására és fejlesztésére fordítanak. Az alapelv egyszerű: az ingatlantulajdonosok a közszolgáltatások (például a szemétszállítás vagy az útfelújítások) finanszírozásához járulnak hozzá ezzel a fix összeggel.
Bár a települések saját hatáskörben dönthetnek a részletszabályokról, a kereteket a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény jelöli ki. Ez határozza meg a kivethető adó maximumát. Illetve azt is, hogy pontosan mi után adóztathat az önkormányzat. Ilyenek a lakások, az üdülők, a telkek, vagy a nem magánszemélytől bérelt lakások bérleti joga.
Fontos tudni, hogy az ingatlantulajdon önmagában még nem jelent automatikus fizetési kötelezettséget. Adózni csak ott kell, ahol a képviselő-testület bevezette ezt az adónemet. Emellett az önkormányzatok gyakran élnek a mentesség lehetőségével: a céljuk általában nem a helyi lakosok megterhelése, hanem a több ingatlannal rendelkezők vagy a lakásukat befektetési célból hasznosítók bevonása a közös költségvállalásba.
Az adófizetésre kötelezettek köre és a díjszabás módja
A kommunális adó alanya főszabály szerint az a magánszemély, aki az adott év első napján az érintett ingatlan – legyen az lakás, ház vagy telek – tulajdonosa. Fontos azonban, hogy a fizetési kötelezettség nemcsak a tulajdonjoghoz kötődhet: terhelheti azt is, aki az ingatlanon bejegyzett vagyoni értékű joggal (például haszonélvezettel) bír, vagy aki nem magánszemély (például önkormányzat) tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Bár az adót általában ingatlanonként, fix összegben határozzák meg, a helyi szabályozás jelentős eltéréseket mutathat. Erre példa a budapesti II. kerület, ahol az adó mértéke sávosan, a hasznos alapterület szerint alakul. Az önkormányzatok jellemzően éves díjat állapítanak meg, amelyet két egyenlő részletben, március 15-ig és szeptember 15-ig kell befizetni.
Tudnivalók az adómentességről és a bejelentési kötelezettségről
Fontos tisztázni, hogy a kommunális adó alóli mentesség szinte soha nem jár automatikusan. Legyen szó új ingatlan vásárlásáról, öröklésről vagy olyan változásról, amely befolyásolja az adózást (például ha az adott ingatlan válik az állandó lakcímünkké), azt 15 napon belül jeleznünk kell az önkormányzat adóosztálya felé. A bejelentéshez egy egységes adatlapot kell kitölteni, amit a leggyorsabban elektronikusan, az E-önkormányzat portálon keresztül intézhetünk el. – írja a Hóvége.
Sokan csak akkor szembesülnek a fizetési kötelezettséggel, amikor megérkezik a hivatalos határozat vagy a sárga csekk. Amennyiben bizonytalanok vagyunk a lakóhelyünkre vonatkozó pontos szabályokban, a leghitelesebb információkat a helyi polgármesteri hivatal honlapján vagy a vonatkozó adórendeletben találjuk meg. Emellett lehetőségünk van egyéni lekérdezést is indítani. Amit az alábbi két módon tehetünk meg:
-
Nemzeti Jogszabálytár önkormányzati rendeletkereső: Ez a felület a legfrissebb, jogilag mérvadó forrás. Használata egyszerű: elegendő megadni a település nevét, majd a témakörök közül kiválasztani a kommunális adót a hatályos rendelet megtekintéséhez.
-
E-önkormányzat portál: Ha a saját aktuális egyenlegére kíváncsi, a DÁP-mobilalkalmazással vagy Ügyfélkapu+-szal tud bejelentkezni az oldalra. A belépést követően az „Adóegyenleg lekérdezése” menüpont alatt ellenőrizheti, hogy az adott önkormányzat milyen jogcímen – például kommunális vagy építményadóként – és pontosan mekkora összeget tart nyilván kötelezettségként.
Üdvözli önt Pásztor Zoltán a Pályázatkereső.eu szerkesztője!