Nagy fordulat az üzletekben a kasszáknál most év elején:

Olcsóbban lehetett a boltokban élelmiszert venni, mint egy évvel korábban, és az infláció már nagyon közelíti a 3 százalékos célt. De annak, amit a kormány 2025 egészére ígért, a közelébe sem került az éves mutató, ráadásul nagyon nagy részben az javítja a számokat, hogy a benzin mennyivel olcsóbbá vált.

Miután egy hónapja az infláció visszatért 4 százalék alá, most még tovább lassult. A Központi Statisztikai Hivatal most tette közzé a decemberi adatot, ezek szerint

3,3 százalékkal voltak a fogyasztói árak magasabbak, mint egy évvel korábban.

Ez azt is jelenti, hogy 2025-ben éves átlagban 4,4 százalékkal nőttek az árak 2024-hez képest. A kormány eredetileg azt ígérte, hogy 3,2 százalékos lesz az éves átlag – a valóság ennek a közelében sem volt. De legalább egy év után már sorozatban a második hónapban a 2-4 százalék közti célsávban van a mutató.

Egy hónap alatt, novemberről decemberre 0,1 százalékos áremelkedést mért a KSH.

A szakértők azt várták, hogy az előző havi 3,8 százalékosnál sokkal kisebb szám érkezik majd decemberről. Sőt, már hónapok óta lehet tudni, hogy hacsak nem történik valami váratlan fordulat, akkor 2026 elején nagyon alacsony számok érkeznek majd, akad elemző, aki szerint 1-essel is kezdődhet hamarosan az infláció.

Ennek négy fő oka van:

• 2024–2025 fordulóján voltak nagyobb áremelések, így azok most esnek ki a bázisból, hiszen az infláció mindig azt jelenti, hogy a 12 hónappal korábbinál mennyivel drágább az élet.
• A benzin viszonylag olcsó.
• Az élelmiszerek árát a kormányzati intézkedések is lejjebb viszik, közben pedig a világpiaci árak is alacsonyak.
• A forint pedig áprilistól decemberig erősödött.

Részletesen így jött ki a decemberi adat:

• az élelmiszerek ára átlagosan 2,6 százalékkal magasabb a tavaly ilyenkorinál,
• a háztartási energia átlagos ára 8,9 százalékkal nőtt,
• az alkoholos italok és a dohány 7,1 százalékkal drágult,
• a szolgáltatásoknál 6,8 százalékos volt az áremelkedés,
• a tartós cikkek 2,7 százalékkal kerülnek többe,
• a ruhák 1,6 százalékkal,
• az egyéb termékek nevű csoport, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási cikkekkel, 2,4 százalékkal még olcsóbb is lett.

Európai összehasonlításban a 21 ország közül, amelynek ismerjük az adatát, a hatodik legnagyobb a magyar mutató. Amikor az EU összes többi országának adata is beérkezik, valószínűleg a nyolcadik lesz a magyar szám (Románia és Bulgária kerülhet elénk). Az eurózóna inflációja 2 százalékos, a legnagyobb, 4,1 százalékos drágulást Észtországban és Szlovákiában mérték.

Az élelmiszer-infláció 2024 augusztusa óta a legalacsonyabb, novemberről decemberre pedig 0,2 százalékkal csökkentek az árak. Itt ráadásul még alacsonyabb szám jön ki, ha az egész 2,6 százalékos éves drágulásból kivesszük a házon kívüli étkezés áremelkedését (azaz például az éttermi árakat, a büfék árait, az iskolai étkezést).

Az 9,2 százalékkal drágult, vagyis ha csak azt néznénk, hogy a bolti élelmiszer-vásárlás inflációja mennyi, azt kapnánk, hogy 0,3 százalékkal olcsóbb a bevásárlás, mint egy éve. A kávé, tea és üdítőitalok 7,4 százalékkal kerülnek többe a 2024. decemberinél, a péktermékek és édességek 6 százalékkal drágultak egy év alatt, a zöldség és a gyümölcs 1,3 százalékkal drágább, a fűszerek ára 3,3 százalékkal nőtt. A húsáruk viszont 2,9 százalékkal olcsóbbak, a tejtermékek ára 9,5 százalékkal csökkent, a zsiradékoké 7,5 százalékkal.

Nagyon fontos részlete az inflációnak az üzemanyagok ára is. 2024 decemberéhez képest ezek 8,6 százalékkal váltak olcsóbbá, alaposan lefelé húzva a nagy átlagot. A benzin és a gázolaj ára is 2025 januárjában érte el a csúcsát, vagyis a következő hónapokban még mínuszos számok fognak érkezni ezekről, már csak azért is, mert az inflációkövető adóemelést a választás utánra halasztotta a kormány.

Az élelmiszereken kívül az összes olyan terméknél, ahol a kormány beavatkozott, akár árréskorlátozással, akár úgy, hogy önkéntesnek nevezett ár- vagy díjkorlátozásra vette rá a cégeket, most még nem látszik igazán nagy hatása a közbelépésnek, hiszen az nem a 2025 eleji áremelést tüntette el, csak a továbbiakat gátolta, úgyhogy majd akkor látszik ez a számokon, amikor eltelik 12 hónap. A gyógyszereknél most 5,1 százalékkal magasabbak az átlagos árak, mint egy éve, a szolgáltató szektorban pedig a telefon- és banki díjak 13,6, a banki díjakat is magába foglaló „fel nem sorolt szolgáltatások” tétel pedig 5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

A forint erősödése segített a tartós cikkek és a ruhák árát viszonylag alacsonyan tartani. A forint 2025 januárja és márciusa között erősödött egy nagyot, majd egy megingást követően áprilistól novemberig folytatódott az erősödés. Ez pedig mindennek az árában meglátszik, amit külföldről vesznek a nagykereskedők, vagy amelyhez az alapanyagok nagy része külföldről érkezik be. De a hatás korlátozott: az MNB írt arról nemrég, hogy sok cég úgy viselkedett, mintha nem hitték volna el a döntéshozóik, hogy hónapokon át erősödött a forint, az árfolyamhatás nem szivárgott annyira át az árakba, mint amennyire várható lett volna.

Az energiaárakban látszik az igazi furcsaság, ott hónapokon át 22-23 százalékos gázáremelkedést mértek, miközben valójában a hatósági ár nem változott, és most is az látszik a statisztikában, hogy a vezetékes gáz 19,8, az áram pedig 2,2 százalékot drágult. A rezsicsökkentés elengedése óta mindig akkor magasabb az energiainfláció, amikor többen csúsztak át a nyomott árú gázt és áramot biztosító fogyasztási korlát fölé, ennek a hatását látjuk most is.

Mi jöhet a választásig?

Bármilyen fontos kulcsszava is lehet a kampánynak a megfizethetőség, az elemzők nem véletlenül biztosak abban, hogy a következő hónapokban kimondottan alacsony számokat fogunk látni. Most látszik majd meg az árbefagyasztások hatása: a telefon- és internetdíjak 2025 januárjában nőttek nagyon nagyot, a banki díjak januárban és februárban – amint ezeknek az utolsó nagy áremelése után eltelik 12 hónap, már sokkal kisebbnek fog látszani az inflációs adatban az egy év alatti drágulásuk. Kivételt a gyógyszerek és a dohányáruk jelentenek, ott 2025-ben áprilisban volt komolyabb áremelkedés, úgyhogy az inflációs bázisból már csak a választás után esik az ki.

A benzin is 2025 januárjáig drágult nagyot, de még egészen áprilisig a mostaninál magasabb árakhoz fogják hasonlítani. A fő kérdés itt persze az, hogy mi minden történik a világpiacon – ez az, amire a magyar kormánynak gyakorlatilag semmilyen hatása nincs.