Itt a MOHU váratlan bejelentése, erre nem számítottunk!
Hiába a MOHU visszaváltási díjai, sosem látott válságba került a műanyag-biznisz. Sorra zárnak be az üzemek, elmaradnak a beruházások, miközben a kontinens egyre inkább kiszolgáltatottá válik az olcsó ázsiai importnak. A szakértők szerint már nem elméleti veszélyről van szó, hanem egy valódi iparági összeomlásról, amelynek hatásai Magyarországon is egyre erősebben érezhetők – még a MOHU által bevezetett visszaváltási és újrahasznosítási díjak ellenére is.
Bezáró üzemek, elmaradó beruházások
Az elmúlt években látványosan romlott a helyzet Európa-szerte. Nagy-Britanniában a Biffa egyik korszerű, alig két éve átadott újrahasznosító üzeme zárt be, Németországban és Hollandiában pedig több vállalat húzta le végleg a rolót. Közben olyan ipari óriások, mint a Borealis, a Dow vagy a Neste is visszaléptek tervezett európai fejlesztéseiktől.
A Plastic Recyclers Europe adatai szerint 2023 óta közel egymillió tonna újrahasznosítási kapacitás tűnt el a kontinensről. A szervezet figyelmeztetése szerint, ha nem történik gyors és határozott politikai beavatkozás, Európa elveszítheti a körforgásos gazdaság egyik legfontosabb pillérét.
Olcsó import, drága működés
A válság egyik fő oka a magas energia- és bérköltségek, amelyek mellett az európai feldolgozók nem tudják felvenni a versenyt az ázsiai – főként kínai – gyártókkal. Sok esetben még az újrahasznosított műanyag is olcsóbban érkezik importból, mint amennyiért Európában elő lehetne állítani.
A nem megfelelő szabályozás tovább rontja a helyzetet: gyakran olcsóbb exportálni a hulladékot, mint belföldön feldolgozni, miközben a csomagolóanyag-gyártók inkább befizetik a termékdíjat, mintsem drágább újrahasznosított alapanyagot használjanak.
Magyarország: nő a szándék, fogy a kapacitás
Magyarországon vegyes kép rajzolódik ki. A lakossági hajlandóság a szelektív gyűjtésre egyértelműen nőtt: a MOHU felmérése szerint 2025-ben a magyarok 63 százaléka külön gyűjti a műanyaghulladékot, és a gyűjtőudvarokba beszállított mennyiség is jelentősen emelkedett.
Ezzel szemben az újrahasznosítási infrastruktúra továbbra is hiányos. Az ország az EU-s rangsor végén kullog a csomagolóanyag-hulladék újrafeldolgozásában, és 2025-ben az MOL két hazai műanyag-újrahasznosító üzem bezárását is bejelentette. A szelektíven gyűjtött hulladék jelentős része továbbra is lerakóba vagy égetőbe kerül, mert nincs elegendő vagy megfelelő kapacitás a feldolgozásra.
Veszélyben az uniós célok
Mindez különösen aggasztó annak fényében, hogy az EU 2040-re előírja: a műanyag italos palackoknak legalább 65 százalékban újrahasznosított anyagot kell tartalmazniuk. A szakértők szerint, ha a jelenlegi trendek folytatódnak, ezt a célt európai kapacitások nélkül, importfüggőség mellett lesz kénytelen teljesíteni a kontinens – ami szöges ellentéte a zöldpolitikai célkitűzéseknek.
Az iparág tehát válaszúthoz érkezett. A következő évek döntik el, hogy sikerül-e megmenteni és megerősíteni az európai – és benne a magyar – műanyag-újrahasznosítást, vagy valóban bekövetkezik az a forgatókönyv, amelytől egyre több szakember tart: az újrahasznosítás visszaszorul, a hulladékhegyek pedig tovább nőnek.
