Változás lépett életbe a boltokban, ezentúl így tudunk fizetni a pénztáraknál!
A kormány döntött az élelmiszerekre és drogériai termékekre vonatkozó árréscsökkentés fenntartásáról, és azt 2026. február 28-ig meghosszabbították – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón. Bővítik is az árréstop alá tartozó termékek körét decembertől, itt a lista!
Gulyás Gergely jelezte: decembertől további termékekkel bővül az érintett élelmiszerek köre.
A miniszter úgy fogalmazott: a Magyar Nemzeti Bank adatai is alátámasztják, hogy az infláció elleni közdelemnek az árréscsökkentés hatékony eszköze. A kedvezményes körbe tartozó termékek árának csökkentése, vagy legalábbis az árnövekedés megállítása a pénzromlás ütemét is csökkenti Magyarországon – tette hozzá.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatása szerint ezért a kormány arról is döntött, hogy az élelmiszerekre vonatkozó árrésstop december elsejétől további élelmiszer-termékkörökkel bővül.
Itt a lista:
- marha fehérpecsenye
- marhafelsál
- sertésmájas és sertésmájkrém
- félkemény sajt
- sajtkrém, kenhető sajt
- alma
- körte
- szilva
- szőlő
- fejeskáposzta
- paradicsom
- vöröshagyma
- zöldpaprika
- bébiétel
A kormány döntött arról is, hogy
a SZÉP-kártyákon megmaradt összegek felhasználását hideg élelmiszerek vásárlására is lehetővé teszik december 1-től 2026. április 30-ig.
A kormány bővíti a kört, az Országos Kereskedelmi Szövetség ugyanakkor az árrésstop kivezetését sürgeti.
Kozák Tamás, a szövetség főtitkára az InfoRádióban elmondta: a remélt fogyasztásnövelő hatása már alig érződik az árréstopnak, amely az élelmiszerekre és a drogériai termékekre terjed ki. A legalsó jövedelmi ötödbe tartozók jövedelme nem vagy alig növekedett az év elejéhez képest, és a fogyasztás sem nőtt, ami meglátszik az élelmiszer-forgalomban is.
A másik, ami visszafogja a fogyasztást, az egyébként is magas árak miatti inflációs várakozás, és ez befolyásolja az egyének, háztartások vásárlását is – tette hozzá.
A főtitkár úgy véli, az intézkedés negatívan érinti a kisboltokat is,
amelyekből Magyarországon nagyjából 400 településen már nincs is, és több száz olyan település van, ahol a független, láncba nem szerveződő élelmiszer-kiskereskedők is egyre nehezebb helyzetbe kerülnek.
„Nem vagy nagyon nehezen bírják az árversenyt, amit a nagyobb üzletláncok, beleértve a hazaiakat és a külföldieket is, közvetve, de rákényszerítenek a kisboltokra” – vélekedett Kozák Tamás.
