Vége! Nagy veszélyben van a hazai üvegvisszaváltó rendszer!
Az italok körforgó vagy – régi megnevezésével élve – többutas palackozása és értékesítése környezetvédelmi szempontból fontos és előremutató. A palackok többségét csak egyszer töltik, és bár újabban ezek is betétdíjasok és visszagyűjtjük őket, de csak anyagként használják fel.
Ezzel szemben a körforgó palackokat kimossák és akár 30-40-szer is újratöltik. Ezt felismerve az Európai Unió 2030-tól kötelezi a tagállamokat, hogy az italértékesítés legalább 30 százalékát körforgó palackban valósítsák meg. A tervek szerint ezt az arányt évről évre növelni fogják.
Hazánkban a különböző italipari vállalatok körforgó rendszerei lényegesen nagyobb mértékben maradtak meg vagy alakultak újra, mint Nyugat-Európában. A világon rajtunk kívül sehol nem találni például az élelmiszer-kereskedelemben boros körforgó palackokat. Ennek a különbségnek történelmi okai is lehetnek, de a fő ok országunk kis területe, ami gazdaságosabbá teszi a visszagyűjtést.
Azt gondolhatnánk, hogy ha valamiben megelőzzük az egész világot, akkor az majd gazdasági előnyt jelent számunkra. De nem, mert nagy az esélye, hogy 2030-ig, mire kötelező lesz a körforgó értékesítés, megszűnnek a jelenleg üzemelő rendszerek.
Ezt az okozza, hogy most az eldobó, azaz egyutas palackok visszagyűjtését kell megoldani. Erre koncentrálnak az állami szervezetek, és ettől szenved az élelmiszer-kereskedelem, amelynek el kell végeznie a munkát. Illetve csak a nagyobb alapterületű boltoknak, mert a kicsiket – logikusan – mentesítették a feladat alól.
Csakhogy a nagy alapterületű boltok a fő bázisai a körforgó palackok visszagyűjtésének is. Az új feladathoz nehéz biztosítani a munkaerőtöbbletet, és csak az értékesítés terhére lehet megoldani a vásárlótéri helyigényt. A kereskedők egy része úgy gondolja, hogy döntenie kell a két feladat között. Ha megszüntetik a körforgó forgalmazást, akkor azon a helyen, ahol visszavették ezeket a palackokat, lebonyolíthatják a betétdíjas egyutas palackok átvételét.
Így döntött a Lidl és a Penny áruházlánc 2024 tavaszán, még a betétdíjas rendszer bevezetése előtt, és követi őket a Spar is, 2026 tavaszáig tervezve a körforgó palackok kivezetését. Ha figyelembe vesszük, hogy az Aldi soha nem foglalkozott ezzel a furcsa „kelet-európai hóborttal”, akkor csak a Tesco és az Auchan marad az eredetileg nyugati tulajdonú és nyugati szervezeti kultúrájú áruházi láncok közül, ahol foglalkoznak körforgó palackkal. Mivel a magyar tulajdonú boltok között sok a kis alapterületű, a Spar átállásával a körforgó palackok kiszorulnak az élelmiszer-kereskedelem közel feléből.
Ez a Varga Pincészetnek is szervezési és termelési problémákat okoz. Párhuzamosan kétféle csomagolásban kell ugyanazt a terméket forgalmaznunk, illetve a vevők egyre nehezebben tudják visszaváltani a körforgó palackokat. A döntés a körforgó rendszer megszüntetéséről szerencsére nem könnyű, mert az eldobó rendszer sokkal többe kerül. Az áruháznak vállalnia kell, hogy az átállás miatt 12-30 százalékkal drágábban forgalmazza az érintett termékeket, mint a konkurencia, vagy a nyeresége terhére „lenyeli” a költségtöbbletet.
Az állam környezetvédelmi céloktól vezérelve és az uniós előírásoktól kényszerítve létrehozott egy betétdíjas rendszert az eldobó palackokra, hogy csökkentse a szeméthegyeket és a környezetszennyezést. De nem csökkenti, hanem még növeli is a visszagyűjtött palackok drága szállításával az italcsomagolás biológiai lábnyomát, annak anyag- és energiaigényét.
A biológiai lábnyom csökkentését a körforgó palackozáson keresztül lehet megvalósítani. Ezzel a rendszerrel mintegy 90 százalékkal csökken az elpocsékolt anyag és energia.
Meg is fogjuk csinálni 2030-tól, amikor a bevezetése már uniós előírás lesz. Addig viszont, ami megvan belőle, hagyjuk tönkremenni. Sőt az eldobó palackok betétdíjas visszagyűjtésével mi magunk tesszük tönkre.
A Varga Pincészet különböző szakmai fórumokon a betétdíjas rendszer bevezetése előtt többször jelezte, hogy foglalkozni kellene a körforgó rendszerek védelmével, hiszen öt év múlva már ez lesz az új cél, nem az eldobó palackok visszagyűjtése. Károsnak tartottuk, hogy az új rendszerbe nem integrálták a körforgó palackokat.
Ennek következménye lett, hogy bár néhány év múlva változni fog a kereskedelem feladata, mégis zömében olyan gépeket vásároltak meg, amelyekkel nem lehet körforgó palackokat visszavenni. Lesznek olyan üzletek, ahol a 2025-ben kihelyezett gépeket már 2029-ben le fogják cserélni.
Az eldobó csomagolás teszi lehetővé az áruk globális terítését. Hiszen visszárus, újrahasznált göngyölegben csak lokálisan lehet forgalmazni. Nemcsak az árak stabilitása, hanem a hazai ipar védelme érdekében is fontos lenne ezért segíteni azokat a kereskedelmi hálózatokat, amelyek hajlandók vállalni a körforgó palackokkal járó pluszfeladatokat.
Befejezésül egy kis történettel szeretném érzékeltetni, hogy a munkánk, az életünk hogyan hajlik időnként a kívülállók számára abszurd irányba. Korszerűsítjük a töltőüzemünket. A gépek célszerű elrendezése jelenleg azon alapul, hogy 90 százalékban körforgó palackokat töltünk, évente közel 11,4 milliót. Az olasz szakértőktől azt kértük, hogy – felkészülve a legrosszabb eshetőségre – dolgozzanak ki egy olyan tervet is, amikor 90 százalékban eldobót töltünk. Csodálkoztak, mert szerintük Nyugat-Európában most ezzel ellentétesen, az eldobóról a körforgóra való átállást kell nekik tervezni. Mondtuk, csak dolgozzanak nyugodtan úgy, ahogy mondtuk, mi, magyarok mindig szembemegyünk az autópályán.