Nem hiszed el, hogy November 1-től mennyibe fog kerülni az étolaj, a liszt, a cukor és a hústermékek!
Az élelmiszerek inflációja a világ szinte minden országában magasabb volt, mint az általános infláció. Az élelmiszerek Törökországot leszámítva Magyarországon drágultak a legnagyobbat 2019 óta, az infláció és az élelmiszer-infláció közti olló pedig csak Kolumbiában nyílt nagyobbra. Pedig tudjuk, hogy piros volt a paradicsom nem sárga….
A magyar élelmiszer-inflációban alighanem szerepe volt a forint 2021–2022-ben mutatott gyengülésének. Bár a 2025-ös év egyik nagy nyertese a forint, ötéves időtávon csak a dél-koreai won gyengült többet. Persze az élelmiszerárak változásában sok más is szerepet játszik egy adott ország nyersanyag-ellátottságától a helyi cégek súlyáig. Ha azonban a régiós versenytársakhoz (Csehország, Lengyelország) viszonyítjuk, akkor lehet összefüggés a kettő között. Különösen, ha a szintén kicsi és nyitott cseh gazdaságot vesszük viszonyítási alapnak, ott a korona majdnem 10 százalékkal erősödött hosszú távon a dollárral szemben.
Legfrissebb hírek >>
-
- Zsemle: A darabára változatlanul 66 forint volt, így ebből szinte pontosan ugyanannyit lehetett volna megvásárolni májusban is, mint áprilisban – 3 508 darab helyett 3 510 darabot.
- Tojás: A darabára minimálisan csökkent – 72 forintról 71 forintra, így az áprilisi 3 215 darabbal szemben májusban 3 263 darabot lehetett vásárolni.
- Tej (2,8% pasztőrözött): Az ára 440 forintról 439 forintra csökkent, így 526-ról 528 literre nőtt a megvásárolható mennyiség.
- Párizsi: Az ára 2 700-ról 2 660 forintra csökkent, így ebből 86 kiló helyett 87 kilót lehetett megvásárolni.
- Burgonya: Az ára emelkedett – 424 forintról 435 forintra, így a megvásárolható mennyiség 546-ról 533 kilóra csökkent.
- Alma: Az ára 536 forintról 551 forintra emelkedett, így 432 kilóról 420 kilóra csökkent a megvásárolható mennyiség.
- Liszt: Az ára minimálisan változott – 178 forintról 177 forintra csökkent, így 1 301 kiló helyett 1 309 kilót lehetett volna haza vinni.
- Kristálycukor: Az ára 361 forintról 359 forintra csökkent, így 641 kilóról 645 kilóra nőtt a megvásárolható mennyiség.
- Sertéscomb: Az ára 1 880 forintról 1 870 forintra csökkent, így 123-ról 124 kilóra nőtt a megvásárolható mennyiség.
- Bontott csirke: Az ára emelkedett – 1 350 forintról 1 370 forintra, így 171 kiló helyett 169 kilóra futotta volna az átlagos nyugdíjból.
Az infláció miatt van – Váratlan fordulat a boltok kasszáinál – minden 65 év feletti nyugdíjas érintett:
Összességében azt mondhatjuk, hogy pozitívan alakult a kép a nyugdíjasok számára, elvégre egyedül burgonyából és almából tudtak volna kevesebbet megvásárolni, mint korábban, míg a többi termékből többet is haza tudtak volna vinni.
Ezért a kormány megvédi a nyugdíjasokat és árrés stopot vezet be az élelmiszereknél:
A kijelölt termékkategóriákban az árrés nem emelkedhet az eddig alkalmazott (januári átlag) fölé, ahol pedig 10 százalék feletti az árrés, ott azt az alá kell csökkenteni. Ez a 30 élelmiszerkategóriánál átlagosan több mint 10 százalékos árcsökkenést jelenthet, ami érdemi segítség a magyar lakosság számára
A kormány szigorúan és folyamatosan ellenőrzi a korlátozás betartását és nem fogja tűrni, hogy bárki a szabályozás kijátszásával, a méltánytalanul magas árakból próbáljon profitálni. Fontos, hogy a kereskedelmi szereplők és a beszállítók is megértsék és elfogadják a kormány célkitűzését és együttműködjenek a megfizethető élelmiszerárak biztosítása érdekében.
Ha a kormány azt tapasztalja, hogy a kiskereskedelmi láncok nem tartják magukat a szabályozáshoz, akkor az kiterjesztésre kerül minden élelmiszerkategóriára. Végső esetben a kormány kész a hatósági árak újbóli bevezetésére is. A kormány nem tűri, hogy a kereskedelmi szereplők a családok és a nyugdíjasok kárára nyerészkedjenek, ezért minden szükséges lépést megtesz a megfizethető élelmiszerárak biztosítása érdekében.
