Itt a bejelentés: Be kell vezetni a 14. havi nyugdíjat! Ennyi lesz az összege!

„Be kell vezetni a 14. havi nyugdíjat” – nyilatkozta az Indexnek Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret érintő fejlesztések bejelentését követően. Mint mondta, ez lenne a legjobb módja annak, hogy a nyugdíjasok részesüljenek a reálbér-emelkedésből. „A teljes 14. havi nyugdíj bevezetése azt jelentené, hogy a nyugdíjak 8 százalékkal emelkednének, az inflációt meghaladó mértékben” – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette, mivel a kormány a nyugdíjakat minden évben az inflációhoz igazítja, ez a plusz 8 százalék teljes egészében valódi, reálértékben is érzékelhető növekedésnek számít.

„A kormány jelenleg dolgozik a bevezetés módján, ütemezésén” – mondta, majd emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök 2–3–4 éves időtávot említett a 14. havi nyugdíj bevezetésére, és ezzel Nagy Márton is egyetért. A miniszter felidézte, amikor a baloldali kormány kivezette a 13. havi nyugdíjat, a polgári kabinet mindössze 2 év alatt vissza tudta adni azt a nyugdíjasoknak. „Akkor először egy hét, majd a további plusz három hét formájában vezettük vissza, és így lett újra teljes az egyhavi juttatás. Most azonban óvatosabb lennék” – nyilatkozta Nagy Márton. Mint mondta, a költségvetési fegyelem okán inkább 2–3 éves bevezetési időt tart reálisnak, de döntés erről még nem született, folyamatos a munka.

A téma nem véletlenül került napirendre: Orbán Viktor október derekán belengette, hogy a kormány a 14. havi nyugdíj bevezetését is fontolgatja. A kijelentés azonnal beindította a találgatásokat, hiszen egy ilyen lépés nemcsak a nyugdíjasoknak jelentene pluszpénzt, hanem a költségvetésnek is hatalmas terhet. „Nem a brüsszelieknek csináltunk nyugdíjrendszert, hanem a magyar idősek javára. Szerintünk így helyes. És gőzerővel dolgozunk a 14. havi nyugdíjon” – többek között erről írt a miniszterelnök a közösségi médiában.

Nagy Márton szerint biztató a gazdasági háttér. „Különleges helyzetben vagyunk, mert a költségvetés egyszerre képes adócsökkentéseket végrehajtani, miközben a családoknak és a kkv-knak is képes 3 százalékos fix kamatozású hiteleket biztosítani. Ehhez jöhet még a 14. havi nyugdíj, ami hatalmas eredmény lenne.”

Emlékeztetett, hogy a kormány figyel a költségvetésre is, a programokat úgy hajtja végre, hogy változatlanul elkötelezett a költségvetés stabilitásának megőrzése, a szigorú fiskális fegyelem fenntartása mellett. Hozzátette, a kormány ennek érdekében 4 szabályt tart szem előtt:

1. A hiánynak évről évre csökkennie kell.
2. Az államadósságnak fenntartható pályán kell maradnia.
3. Nem szabad visszakerülni a túlzottdeficit-eljárás alá.
4. Az elsődleges egyenlegnek pedig nullaközeli szinten kell maradnia.

„2026-ban egy héttel el lehet kezdeni”

Nagy Márton szerint a 14. havi nyugdíj bevezetése többféle forgatókönyv mentén is elindulhat. A miniszter szerint a folyamat ütemezése attól függhet, milyen gyorsan erősödik a gazdaság és milyen állapotban lesz a költségvetés.

„Ha egyhetes lépésekben haladnánk, akkor a teljes 14. havi nyugdíj visszaállítása négy évig tartana. De az is elképzelhető, hogy az első évben egy hetet adunk, a következőben többet. Így gyorsabban elérhető a cél” – magyarázta a miniszter. Szerinte a kormány akár már egyhetes kiegészítéssel is elindíthatja a folyamatot, a folytatás üteme a gazdasági teljesítménytől és a költségvetés mozgásterétől függ. „A lényeg, hogy el kell kezdeni, a tempót pedig a gazdaság ereje diktálhatja” – fogalmazott.

Tehát a miniszter szerint ez a lépés már jövőre is finanszírozható lenne, de a további bővítés üteme attól függ, hogyan teljesít a gazdaság. „A kérdés az, hogy 2027-ben már egy, két vagy akár három hét pluszjuttatás is érkezhet-e. Ez teljes mértékben a gazdaság növekedésétől és a költségvetés bevételi helyzetétől függ.” Nagy Márton hozzátette, a kormány célja, hogy a nyugdíjasok évről évre egyre nagyobb reálértékű juttatást kapjanak, de a bevezetés tempóját felelősen, a gazdasági teljesítményhez igazítva kell meghatározni.

A 14. havi nyugdíjjal egyébként külön elemzésben és az Index Kibeszélő adásában is foglalkoztak. Lapunknak a szakértők arról beszéltek, hogy a 2026-os költségvetés szerint a kormány 7700 milliárd forintot szán a nyugdíjakra és a nyugdíjszerű ellátásokra. Ez az összeg az idei pótlólagos emelés miatt valójában kicsit magasabb lehet. Mivel februárban jön a 13. havi nyugdíj, a teljes éves keretet 13 hónapra kell osztani. Így egyhavi nyugdíjkiadás nagyjából 600 milliárd forintot tesz ki.

Jöhet a szochocsökkentés?

Korábban megírtuk, hogy a szakszervezetek 12 százalékos minimálbér-emelést javasolnak 2026-ra, miközben a munkaadói oldal még nem alakított ki egységes álláspontot. A számok ráadásul az október végén érkező, első kilenc hónapra vonatkozó GDP-adatok fényében még változhatnak. Nagy Márton most az Indexnek arról beszélt, hogy egyelőre jelentős eltérés van a két oldal álláspontja között.

„A munkáltatók 8-9 százalékos emelésben gondolkodnak, míg a munkavállalók 11-12 százalékot szeretnének. Tehát elég nagy a szakadék” – fogalmazott a miniszter.

„Ha az állam nem avatkozik be, akkor nem lesz megállapodás” – jelentette ki Nagy Márton, utalva arra, hogy a kormány várhatóan ismét aktív szerepet vállal a minimálbér-tárgyalásokban. A nemzetgazdasági miniszter szerint a minimálbér-tárgyalások jelenleg azért akadtak el, mert a két oldal álláspontja túl messze van egymástól.

„A munkáltatók 8-9 százalékos emelést adnának, a munkavállalók viszont 11-12 százalékot szeretnének. Ezeket a számokat közelebb kell hozni egymáshoz.”

Azt is hangsúlyozta, a kormány célja, hogy kompromisszumos megállapodás szülessen, csak olyan döntést rögzítenek rendeletben, amelyet mindkét fél elfogad. Alapelv ugyanis, hogy a bérmegállapodás a munkáltatók és munkavállalók megegyezésén alapszik, ez így volt a múltban és így lesz a jövőben is.

„A kormány sosem ír elő olyan számot, ami nem közös megegyezésen alapul.” A miniszter ugyanakkor jelezte, hogy az állam adócsökkentéssel is segítheti a megegyezést.

Emellett a kormány vizsgálja az áfa alanyi adómentességi határának emelését és a kiva feltételeinek kedvezőbbé tételét is. A csomagról a kormány a következő hetekben tárgyal. „Ha a tárgyalások jól haladnak, és a kormány is dönt, akkor november közepére, második felére megszülethet az eredmény, és akár két számjegyű minimálbér-emelésről is megállapodhatunk” – Nagy Márton hozzátette: „Ma úgy látszik, a megállapodáshoz szükséges az adócsökkentési csomag. Ha lesz adócsökkentési program, akkor lesz két számjegyű megállapodás. Ha nem lesz, akkor nem.”

A héten fontos adatok érkeznek, de mit vár a kormány?

A magyar gazdaság 2025 második negyedévében csak enyhén, 0,3 százalékkal bővült éves alapon, és 0,5 százalékkal negyedéves alapon, így sikerült elkerülni a technikai recessziót, de ez a növekedés csak stagnálás. A növekedést leginkább a szolgáltatások, különösen az infokommunikáció hajtja, miközben az ipar és a mezőgazdaság fékező hatású volt, utóbbi 0,3 százalékponttal húzta vissza a GDP-t. Gyakorlatilag kijelenthető, hogy a magyar gazdaságot egyedül a belső fogyasztás hajtja. Mivel a harmadik negyedévre vonatkozó GDP-adatok csütörtökön érkeznek, arra is kíváncsiak voltunk, mire számít most Nagy Márton.

Szerinte a harmadik és a negyedik negyedéves GDP-adatok várhatóan gyengébbek lesznek a piaci várakozásoknál. Mint mondta, ennek fő oka az ipar és az építőipar gyenge teljesítménye.

„Az ipar helyzete már előre látható volt, hiszen a német ipar augusztusban nagyot esett vissza – a járműiparban például 18,5 százalékos volt a csökkenés az előző hónaphoz képest. Ez nálunk is érezhetően visszafogta a növekedést” – magyarázta a miniszter. Az építőipar azonban még a vártnál is rosszabbul teljesített. „Itt valóban meglepetésszerű csökkenés történt.”

A fogyasztás ezzel szemben továbbra is stabilan növeli a gazdasági teljesítményt. „A kiskereskedelmi forgalom 2-3 százalékos pluszban van, miközben teljes fogyasztás ennél is nagyobb mértékben növekszik. Ez felfelé húzza a növekedést.” A miniszter szerint a negatív ipari és az erős fogyasztási hatás részben kiegyenlíthetik egymást – legalábbis a kormány ezt reméli –, így a GDP negyedéves alapon – vagyis a másodikról a harmadik negyedévre – stagnálást mutathat. „Éves összevetésben, a tavalyi harmadik negyedévhez képest viszont van esélyünk egy kisebb bővülésre, ami valahol 0,5 százalék körül alakulhat.”

A miniszter kiemelte, hogy a kormány nem változtat az éves GDP-előrejelzésén. Hozzátette, a vártnál kisebb növekedés sem jelentene problémát a költségvetésnek. „A költségvetés szempontjából ugyanis nem önmagában a GDP a döntő, hanem a fogyasztás és a bérek alakulása is” – magyarázta, egyúttal jelezte, hogy a fogyasztáshoz és a keresetekhez köthető adóbevételek, vagyis az áfa és a személyi jövedelemadó a vártnál is jobban teljesítenek, így a költségvetés bevételi oldala stabil marad.

„A fogyasztás továbbra is nagyon erős, ez tartja stabilan a költségvetést” – mondta Nagy Márton, aki szerint ezért egy esetleges kisebb GDP-növekedés sem veszélyezteti az államháztartási egyensúlyt. Nagy Márton szerint jelenleg a magyar gazdaságra ellentétes erők hatnak: a külső tényezők – például a gyenge német ipar – lefelé húzzák, míg a belső folyamatok, mint a fogyasztás és a béremelkedés, felfelé. Ám beszélt a magas reálkamatok körüli vitáról is, amely szerinte a kormány és a jegybank eltérő megközelítéséből fakad.

A Magyar Nemzeti Bank dönt a kamatokról, nem a kormány. Nekünk volt véleményünk, de ezt egyszer elmondtuk, nem kell ismételni.

A miniszter úgy látja, a mostani fogyasztásvezérelt növekedés hosszabb távon nem tartható fenn. „A beruházások hamarosan átveszik a szerepet”, majd Nagy Márton utalt azokra a gyárakra is, amelyek termelése fokozatosan bekapcsolódik a nemzetgazdasági termelésbe, például a CATL-re, a BYD-ra és a BMW-re.

Emellett a német gazdaság várható költségvetési ösztönzői – a 3 százalék fölötti hiánycél – is segíthetik a magyar exportot és ipart. „Nem félek attól, hogy a beruházásalapú növekedés ne térne vissza a jogos helyére. Jövő évtől ismét ez lesz a motor, és a várakozások szerint van esélyünk 2–3 százalék közötti növekedésre” – tette hozzá. Nagy Márton szerint a gazdasági kilátások szempontjából a béke kérdése a legfontosabb. „Amíg nincs béke, nincs esély 3 százalék fölötti növekedésre. A béke nemcsak fizikai, hanem gazdasági biztonságot is hozna – nagyobb kereskedelmet, erősebb fogyasztást.”

A miniszter úgy látja, a várakozásoktól való elmaradás két fő oka a háború elhúzódása és a német gazdaság gyengesége. Ugyanakkor szerinte a következő évben már mindenki 2 százalék fölötti növekedést vár, és a magyar gazdaság „újra magára találhat. Egy évvel ezelőtt is bíztunk abban, hogy a béke és a német gazdaság beindítja a növekedést. Ez most is így van – csak most már közelebb vagyunk ehhez a fordulóponthoz” – fogalmazott Nagy Márton.