Sokan felmondhatnak a munkahelyükön 2026 január 1-től ha ezt a Kormány bevezeti itthon!
- Az EU bértranszparencia szabályozása 2026-tól kötelezővé válik, célja a nemi bérkülönbségek csökkentése, Magyarországon a nemek közötti 17,8%-os különbséget kívánja mérsékelni.
- A tagállamoknak átlátható bérszabályokat kell kialakítaniuk, hogy biztosítsák a férfiak és nők egyenlő díjazását.
- A bértranszparencia mellett az EU szülői szabadsággal kapcsolatos irányelvet is elfogadott, legalább két hónapnyi szabadságot biztosítva.
- A szabályozás bevezetése szervezeti kihívásokat idézhet elő, a fizetések átláthatóságának nyilvánossága feszültségeket okozhat.
- A magyar munkaerőpiacot az új szabályozás jelentősen átalakíthatja, szükségessé válik az objektív, átlátható bérstruktúra kialakítása.
A bértranszparencia 2026-tól kötelezővé válik az Európai Unió előírásai szerint, ami jelentős változást hoz a vállalatok működésében és a munkavállalók közötti viszonyokban. Magyarországon a nemek közötti 17,8 százalékos bérszakadék jócskán meghaladja a 12 százalékos uniós átlagot, így a rendelet célja, hogy javítsa az egyenlő díjazás elvét és csökkentse a nemi alapú különbségeket – szemlézi a Economx.
A bértranszparencia célja és háttere
Az uniós bértranszparencia irányelv célja, hogy megszüntesse a nemi alapú bérkülönbségeket, és biztosítsa a férfiak és nők egyenlő díjazását. A rendelet bevezetésével minden tagállamnak olyan szabályokat kell kialakítania, amelyek elősegítik a fizetések átláthatóságát, és lehetőséget adnak a munkavállalóknak arra, hogy tudják, milyen szempontok alapján kapják a bérüket. Magyarországon a hazai átültetés előkészítése már folyamatban van, és ez a következő időszak egyik kiemelt foglalkoztatáspolitikai feladata lesz.
Munka és magánélet egyensúlya
A bértranszparencia mellett az Európai Unió korábban a munka és magánélet egyensúlyáról is irányelvet fogadott el. Ennek célja, hogy a férfiak nagyobb szerepet vállaljanak a gyereknevelésben. Az irányelv szerint minden tagállamnak legalább két hónapnyi, nem átruházható szülői szabadságot kell biztosítania, amely alatt megfelelő jövedelem jár a szülőnek. Magyarországon a szabályozás kialakítása során figyelembe vették a családok és a vállalkozások lehetőségeit, valamint a munkavállalók érdekeit is.
Lehetséges következmények a munkahelyeken
A szakértők szerint a bértranszparencia nemcsak technikai változást hoz, hanem komoly szervezeti kihívásokat is. Előfordulhat, hogy a fizetések nyilvánossá válása feszültséget okoz a dolgozók között, ami akár tömeges felmondásokhoz is vezethet. A vállalatoknak ezért már most fel kell készülniük arra, hogyan kommunikálják a bérkülönbségeket, és milyen érvekkel tudják megmagyarázni az egyes bérek közti eltéréseket. Emellett szükség van egy objektív, átlátható bérstruktúrára, amely minden munkavállaló számára érthető.
A bértranszparencia bevezetése alapjaiban formálhatja át a magyar munkaerőpiacot. Bár a cél az egyenlő bánásmód és a nemek közti különbségek csökkentése, a gyakorlatban ez komoly szervezeti és emberi kihívásokkal is járhat. A vállalatoknak időben fel kell készülniük a változásra, hogy elkerüljék a feszültségeket, és a munkavállalók számára is biztosítsák az átlátható, igazságos bérpolitikát. Forrás: Economx
